A szólás szabadságáért életüket vesztett kollégái érdemeinek tulajdonította Nobel-békedíját pénteken Dmitrij Muratov, az orosz Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztője.
Muratov a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy elfoglalt volt és nem tudta felvenni a telefont, amikor a Nobel-bizottság felhívta, és azóta sem volt ideje elolvasni a méltatás teljes szövegét.
„Azt mondom önöknek: ez nem az én érdemem. A Novaja Gazetáé. Azoké, akik életüket vesztették az emberek szólásszabadságát védelmezve. Mivel már nincsenek közöttünk, a jelek szerint úgy döntöttek, hogy én mondjam el mindenkinek. Ők Igor Domnyikov, Jura Scsekocsihin, Anna Sztyepanovna Politkovszkaja, Násztya Baburova, Natasa Esztyemirova, Sztasz Markelov”
– nyilatkozott Dmitrij Muratov.
„Így gondolom. Tényleg. Ezt nekik adták”
– tette hozzá az 59 éves szerkesztő.
„Az orosz újságírást jelenleg elnyomják. Megpróbálunk segíteni az +idegen ügynöknek+ minősített embereknek, akiket támadások értek, és akiket az ország elhagyására kényszerítettek”
– mondta a Podjom független hírportálnak.
Telegram-csatornáján az orosz díjazott azt írta, hogy a pénzjutalom egy részét orosz oknyomozó újságírói startupoknak adja, és támogatja belőle a Jóság Köre Alapítványt is, amely a ritka betegségekben szenvedő gyermekek gyógyítását segíti.
A beteg gyerekeket támogató alapítványt Vlagyimir Putyin orosz elnök hozta létre az év elején. A Nobel-békedíj teljes összege, amelyet Muratov Maria Ressa amerikai-filippinói újságírónővel megosztva kapott, 1,1 millió dollárt.
Muratov a Novaja Gazeta egyik alapítója. 1995 és 2017 között volt főszerkesztő, majd 2019-től ismét ő vette át ezt a posztot. Az újság hat újságíróját gyilkolták meg az 1993-as lapindítás óta.
A Nobel-békedíjak jutalmazottjait egy nappal Anna Politkovszkaja meggyilkolásának 15. évfordulója után hirdették ki Oslóban. Az újságírónő bíráló hangnemben írt a Kreml Csecsenföldön és az egész észak-kaukázusi régióban folytatott politikájáról. A 48 éves Politkovszkaját 2006. október 7-én gyilkolták meg Moszkvában otthonának lépcsőházában. A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban hat embert ítéltek el, de a megrendelő személye továbbra is ismeretlen.
Gratulált a Nobel-békedíjhoz Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Gratulálhatunk Dmitrij Muratovnak, aki munkájában következetesen az eszményeit követi és elkötelezett az eszményei mellett. Ő tehetséges és bátor. Ez természetesen magas elismerés. Gratulálunk neki”
– mondta az orosz elnök sajtótitkára.
Peszkov időt kért annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy vajon Putyin elnök is gratulál-e majd a díjazottnak.
„Gratulálunk a megérdemelt kitüntetéshez!”
– jelentette ki Borisz Beljakov, az orosz miniszterelnök szóvivője.
Beljakov megfogalmazása szerint a díj „méltó elismerése (Muratov) tehetségének, magasszintű professzionalizmusának, hithűségének, és ami a legfontosabb, emberi tulajdonságainak”. Méltatta, hogy az újságíró szakmai munkája mellett jótékonysági tevékenységet is folytat.
Alekszej Venegyiktov, a Gazprom Media tulajdonában lévő, de független hangvételű Eho Moszkvi főszerkesztője úgy vélekedett, hogy Muratov kitűntetése fontos jelzés az orosz vezetés számára.
Muratov a harmadik orosz, aki elnyerte ezt az elismerést Andrej Szaharov szovjet atomfizikus (1975) és Mihail Gorbacsov szovjet elnök-pártfőtitkár (1990) után.
A 90 éves Gorbacsov nevében pénteken közlemény jelent meg, amely „nagyon jó hírnek” minősítette az elismerést, amely – mint fogalmazott – „magasabb szintre emelte a sajtó jelentőségét” a mai világban.
Mi a szerepe, mi a jelentősége, mi a kirótt feladata a médiának?
Annak a meghatározó médiának, melyet kivásároltak, kirekesztően privatizáltak, az uralkodó érdekcsoportnak megfelelően monopolizáltak, fel- és kihasználnak?
Mi az uralkodó trend, mi a lehetséges cél?
A média, beleértve, az egyre inkább terrorizált Internetet is, manipulálási képessége, manipulálási potenciája döbbenetes..! -képes minden józan hangot elfojtani, józan értékítéletet annullálni, képes a gondolkodásunkat befolyásolni, meghatározni, de akár bénítani, akár totálisan lebénítani, tud, és meg is teszi, félelmet kelteni…
A szabad szólásszabadság örve alatt, meghatározóan, az emberi gondolkodás bilincsét valósítja meg, akár hóhérkötélnek is lehetne nevezni…
-ugyanakkor már-már megoldhatatlan rejtvénynek tűnik, hogy miért, mily okból engedik részemre, a sokszor számonkéréssel egyenértékű megnyilvánulásaimat, bejegyzéseimet…
Tippem van, de nem osztom meg…
Valamikor, valahol agyunk valamely szögletében kötelező felfogni, megérteni, hogy közösséget fenntartani, társadalmat, nemzetet építeni, csak fegyelemmel, fegyelmezéssel, önfegyelemmel lehetséges.., ami, gyakran, elkerülhetetlenül együtt jár az egyén sérelmével, esetenként csoportok, csoportosulások, érdeksérelmével…
Ez így van, így működik a világ minden táján… Magyarországon is.
Ma, és évtizedek óta, Magyarországon a sérelmek sorozatát elszenvedő csoport, közösség, egyértelműen kimondva is, a magyarság!
A lefokozott magyarsággal szemben, dotált, a hatalom által eltűrt, támogatott, gátlástalan érdekcsoportok nyertek teret, melyek a magyarság feje felett vívnak ádáz harcot, a még nagyobb koncért, a jól jövedelmező hatalomért…
Akinek ez nem elég világos, az csak tekintsen végig a hatalomért perlekedő ellenzékiek hosszú során, s menten rájöhet, hogy egyesek, mintha ugyancsak „túlreprezentáltak” lennének…
-na, ez az elméretezett „túlreprezentáltság” a kormányoldalon is fellelhető…
Akár úgy is tekinthetjük; egy a csapat, egy a zászló…
Igen! Elmondhatjuk, ilyen mélyre süllyedtünk.., ilyen mélyre taszítottak bennünket…
Valahogy úgy, amint már többször hoztam fel példának;
1919-ben a zsidó-bolsevik kormány a franciákkal való tárgyalásra a Délvidékre érkező, felsorakozott „magyar” kormányküldöttséget, a francia tábornok megdöbbenve, az alábbi szavakkal fogadta, „üdvözölte”: „Maguk ilyen mélyre süllyedtek? Maguk mindnyájan zsidók?”
Nos azok voltak!