Jövőre 42 milliárd forintnyi forrás érkezhet a Pécsi Tudományegyetemre (PTE), míg az intézményt működtető alapítvány 2022 és 2026 között összesen több mint 213 milliárd forint finanszírozásban részesül.
A közleményben beszámoltak arról, hogy megszületett a Pécsi Tudományegyetem finanszírozására vonatkozó megállapodás.
A múlt héten az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról szóló törvényt, amelynek felhatalmazása alapján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Bódis József, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke aláírta a pécsi egyetem finanszírozását meghatározó keretmegállapodást és a 2022-2026-os időszakra vonatkozó közfeladat-finanszírozási szerződést.
Ennek értelmében a 2020-ban az oktatási területre jutó 20,3 milliárd forint helyett 2022-ben 42 milliárd forintos forrás érkezhet a Pécsi Tudományegyetemre, ez a működés biztosítása mellett lehetőséget teremt az új, stratégiai céloknak megfelelő fejlesztésekre, a versenyképesség növelésére és a társadalmi szerepvállalás fokozására is – írták.
A megállapodás értelmében a Pécsi Tudományegyetemet működtető alapítvány 2022 és 2026 között összesen több mint 213 milliárd forint finanszírozásban részesül.
Az elmúlt időszakban megkezdődött a hazai felsőoktatás megújítása, amelynek hátterében az áll, hogy Magyarország stratégiai céljainak eléréséhez, versenyképességének erősítéséhez a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek kiemelten járulnak hozzá. Ennek eredményeként a gazdaság által megfogalmazott igények iránt nyitottabb, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködő, minőség- és teljesítményelvű felsőoktatás biztosítható.
A most aláírt támogatási megállapodás kapcsán Bódis Józsefet, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnökét idézve közölték: az alapítvány célja, hogy a hozzá érkező források biztosításával támogassa a PTE megújulását, az ezt szolgáló fejlesztéseket, „az egyetemi polgárok számára pedig egy átlátható, a személyes fejlődést is segítő életpályamodell kialakítását”.
Bódis József kiemelte, hogy a hangsúly a teljesítményen lesz, mind egyetemi, mind pedig egyéni szinten, ugyanakkor lehetőség nyílik a teljesítmények megfelelő elismerésére is, ami új szemléletet kíván.
Az intézményhez a következő években érkező támogatás „mérhető és számszerűsített indikátorokon, a kitűzött célok elérésén alapul, és illeszkedik a kormányzati stratégiákkal kapcsolatos képzési és kutatás-fejlesztési igényekhez”.
A tájékoztatás szerint a keretmegállapodásban, valamint a közfeladat-finanszírozási szerződésben szereplő teljesítménymutatók és normatív támogatási formák alapján megállapított finanszírozás az alapítványhoz érkezik, a forrás leosztása, a forrásbiztosítás elveinek meghatározása, az indikátorok teljesítésének ellenőrzése az alapítvány feladata lesz.
Bódis József szerint
„annak érdekében, hogy az új, teljesítményalapú, háromlábú finanszírozás biztosítsa az egyetemen keresztül történő közfeladat-ellátást, növelje az intézmény tudományos teljesítményét, és az alapvető működés fenntartása mellett fejlődési pályára állítsa azt, a finanszírozás jogcímenkénti leosztásának elveit meg kell határozni úgy, hogy motiválóan hasson a teljesítésben közvetlenül érintett és érdekelt egyetemi polgárokra”.
A kuratóriumi elnök úgy véli, hogy az új finanszírozási rendszer „biztosítja a gazdálkodás kiszámíthatóságát, hiszen hosszú távú keretmegállapodáson és ötéves finanszírozási szerződésen alapul”.
