+ Interjú

Kollár Árpád: Nagyon gazdag az idei Pestext fesztivál szövete

Ez idén nagyon nehéz volt, sokkal több levelet és felkérést küldtünk el. A nagynevű szerzők azt mondták,  nem hiszik el, hogy szeptemberben Magyarországon egy ilyen fesztivál megrendezhető lesz – meséli Kollár Árpád fesztiváligazgató.

fotó: Stepmotions

Az idei lesz a 3. PesText elnevezésű virágirodalmi fesztivál a fővárosban szeptember 17 és 25 között. A szinte zavarba ejtően gazdag programkínálatban 14 ország 16 nyelvén szólnak az irodalomról külföldi és magyar fellépők a főbb helyszíneken, az Ottlik Kertben, a PIM-ben és az A38 hajón. Az eseménysorozat idei hívószava a buborék, és azt tekinti fő célkitűzésének, hogy összehozza a különböző nyelven író és olvasó embereket, ellátogat Balatonfüredre, Szegedre és Vácra is. Kollár Árpád költő, műfordító, irodalomszervezővel, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk.

Mi az, ami összeköti ezt a rendkívül színes programkínálatot az irodalmon kívül?

Tulajdonképpen, mi magunk, a szervezők. Harmadik éve szervezzük ezt az alapvetően világirodalmi fókuszú fesztivált. Az előző évek során azt tapasztaltuk, hogy a közönséget az is érdekli, hogy a magyar művészek hogyan reflektálnak világirodalmi alkotásokra, ezért ennyiben dúsítottuk az idei programot. A kötőszövet a világirodalom, legyen szó gyerekirodalomról, színházról vagy koncertről. A magyar művészek esetében gondoljunk akár a Nézőművészeti Kft. Udvaros Dorottyával közös előadására vagy a Prieger Zsolt és barátai által bemutatandó Bob Dylan-estre, minden esetben arról az izgalmas dologról van szó, hogy hogyan nyúlnak a magyar művészek világirodalmi alkotásokhoz.

Beszéljünk a helyszínekről! Múzeum, hajó, kert, galéria mind megtalálható a programfüzetben. Mi döntötte el azt, hogy mely helyszínen milyen programok kerülnek majd sorra?

Nem tudtunk eltekinteni attól, hogy tavaly a határzárak és a törölt repülőjáratok árnyékában nagyon nehéz volt megszervezni a fesztivált. Idén tudatosan készültünk az indián nyárban egy szabadtéri helyszínnel, az Ottlik-kerttel. Itt indul a program tizenhetedikén. Szerettünk volna egy laza kulturális pikniket, kihasználva még az utolsó jó időt. Itt V4-es szerzők fognak bemutatkozni, koncertek lesznek, gyerekirodalmi programok. Az A38 hajón remek zenés összművészeti produkciókat lehet majd látni, a Petőfi Irodalmi Múzeumban inkább szakmai kerekasztalokkal készülünk, a képregényt is beúsztattuk a tematikába, mint társművészetet.

Nagyon sok külföldi író mutatkozik be a fesztiválon. Mi a tapasztalatod, mennyire ismeri a magyar olvasóközönség ezeket a szerzőket, és meg tudja-e hozni a fesztivál a felfedezésükhöz való kedvet?

Szerintem ez olyan, mint a hosszútávfutás. A tapasztalat az, hogy még az a magyar olvasó is, aki rendszeresen olvas, a magyar- és a világirodalomból tíz-tíz szerzőre figyel. Természetesnek mondható az, hogy vannak felkapott szerzők, és tudjuk, hogy egy világirodalmi fesztiválra mindig nagyon nehéz becsalogatni a közönséget. Ezért is ilyen gazdag a program, és ezért is vannak kísérőprogramjaink. Társművészetekkel és összművészeti programokkal szövetségben próbáljuk ráirányítani a figyelmet a külföldi írókra. Kompromisszumot nem szeretnénk kötni, meghívottjaink kiváló, jellemzően a hazájukban vagy a régióban ismert írók, de tisztában vagyunk azzal is, hogy nem könnyű a közönség becsalogatása, ezt költőként saját tapasztalataimból merítve is mondhatom. De azt gondoljuk, hogy szükség van olyan programokra is, amikor hardcore irodalommal foglalkozunk, például egy izlandi szerzővel vagy lengyel költővel, vagyis amikor azok jönnek el, akiket ez tényleg nagyon érdekel. Így áll össze az a nagyon gazdag szövet, ami mégiscsak a magyar olvasóval ismerteti meg a szerzőket, és a magyar és külföldi olvasóközönséget is összehozza.

A Csáth Géza-díj átadására is itt kerül majd sor. Lehet-e tudni valamit a jelöltekről?

Számomra ez egy különleges, fontos díj, mert még abban az időben alapítottuk, amikor a Fiatal Írók Szövetségét vezettem. Örömteli dolog számomra, hogy utódaim is viszik tovább ezt a hagyományt, és a fesztivál ideje alatt szövetkezünk, vagyis ekkor adják át a díjat. Mindig egy fiatal írókból álló, nagyon civil kuratórium ítéli oda, akik a szokványos szempontokon kívül arra próbálnak figyelni, hogy az adott szerző teljesítményében legyen valami furcsa, különleges is, ami megkülönbözteti a jelölt írói munkáját. Így ez a díj a bátorságot, a kísérletezést is értékeli. Elekes Dóra az idei díjazott, úgynevezett gyerekirodalmi munkásságáért, aki kiváló műfordító egyébként, többek között nagyon magas színvonalon fordít angol nyelvű Nobel-díjas szerzőket is. A muter meg a dzsinnek című könyvében az alkoholista édesanya problematikájáról ír, ami nagyon bátor vállalás egy gyermekkönyvtől, ezért is gondolom azt, hogy méltán kapta meg ezt az elismerést. Dóra jótékony célra, gyermekétkeztetésre fogja felajánlani a díj elfogyasztható részét.

Mi alapján kerültek kiválasztásra a programokon szereplő szerzők?

Partnereink nélkül meg lennénk lőve, nem is emelnék ki itt senkit, gazdag partnerlistánk a programfüzet végén és a honlapunkon is megtalálható. Nagyon jó a kapcsolatot ápolunk a világirodalmat is közlő, fontos magyar kiadók többségével. Fesztiválunkat például M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője nyitja meg. Műfordítókkal is remek a kapcsolatunk, és mivel mi nem látjuk át a teljes mezőnyt, ők ajánlanak szerzőket a számunkra, velük partnerségben, szövetségben hozzuk el őket a fesztiválra. A meghívásoknál is sokat jelent az a pozíció, hogy a kiadók támogatását magunk mögött tudhatjuk.

Érezhető volt-e a járványhelyzet hatása a külföldi szerzők jelenlétének egyeztetésénél?

Ez idén nagyon nehéz volt, sokkal több levelet és felkérést küldtünk el. A nagynevű szerzők azt mondták,  nem hiszik el, hogy szeptemberben Magyarországon egy ilyen fesztivál megrendezhető lesz. Többen nem merték vállalni az utazást, nagyon nehezen és óvatosan álltak kötélnek, nagyon reméljük, hogy ez jövőre rendeződik. Azt látom, hogy mivel nem szívesen vállalnak most hosszabb utakat, a regionalitás szerepe felértékelődött.

Három vidéki városban is megfordul majd a fesztivál.

Az az ideánk, hogy ha már elhozzuk a külföldi szerzőket, akkor ne csak Budapesten mutassuk meg őket. Kiváló partnerünk a balatonfüredi Tempevölgy. Füred egyre jelentősebb irodalmi központ, főként nyár végén, ősszel. Ide viszünk el mi is szerzőket, illetve Szegeden a Grand Caféval közösen dolgozunk. Vácott pedig egy műfordító tábor zajlik majd, egy V4-es projekt keretében.

Mi az a program, amit különösen ajánlanál az érdeklődőknek a kínálatból?

A világirodalmi szerzőkkel folytatott hardcore irodalmi beszélgetéseket az A38 hajón, ami egy igazán különleges helyszínt ad az ottani eseményeknek. Nagyon büszke vagyok, hogy fellép nálunk a Nézőművészeti Kft. Udvaros Dorottyával vagy rögtön az első napon lesz Harcsa Veronika koncertje Gyémánt Bálinttal. A fesztivál koronaékszere a záró napon Prieger Zsolt és barátai nagyszabású koncertje a Nobel-díjas Bob Dylan ihlette műsorszámokkal, ezt is sok szeretettel ajánlom az érdeklődőknek!

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top