A német-római birodalom egyik 17. században élő diplomatája feljegyzéseinek segítségével sikerült meghatározni Borisz Godunov cár (1552-1605) pontos születésnapját orosz történeszeknek.
A moszkvai Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdaságtudományi Főiskolájának kutatói Georg Tectander diplomatának könyvében leírt feljegyzéseit tanulmányozták, és felfedezték Borisz Godunov pontos születésnapját: 1552. augusztus 2. (Julianus-naptár) vagy augusztus 12. (Gergely-naptár).
A kutatók összevetették az adatokat más 17. századi forrásokkal, köztük Heinrich von Logau báró, a német-római birodalom moszkvai nagykövetének feljegyzésével, és megerősítették az időpontot.
Eredményüket a Studi Slavistici című olasz tudományos folyóiratban mutatták be.
Borisz Godunov cár az orosz történelem egyik kevésbé népszerű alapja, életrajza tele van ellentmondásokkal és hiányosságokkal: néhány kutató olyan neveket adott neki, amelyek nem is léteztek, mások azzal vádolták őt, hogy megölte Dmitrij cárevicset vagy Rettegett Iván és I. Fjodor orosz cárokat. Születésnapja pontos időpontjával nem törődtek, csak megbecsülték.
Georg Tectander könyvében arról ír: „augusztus 2-án, amikor a nagyherceg (Borisz Godunov) születésnapját ünnepli, 200 embert küldtek a palotából – ahogyan korábban is -, mindegyik különféle halételeket hozott, mivel ez a moszkvaiak számára böjti nap volt.”
A diplomata könyve kevésbé ismert, bár életében háromszor is kiadták, és azóta is megjelent. 1896-ban lefordították oroszra, de a történészek átsiklottak Tectander megjegyzése felett – olvasható a főiskola közleményében.
Tectander II. Rudolf császár titkára volt a perzsiai követségen, feljegyzéseit megbízható forrásként jegyzik. A diplomata kétszer járt Borisz cár udvarában, először, amikor úton volt Perzsiában, majd amikor visszatért onnan (1602-1604). Második moszkvai tartózkodásakor tartották Borisz Godunov születésnapját.
A történészek megjegyzik, hogy Georg Tectander nagyon pontos volt az időpontokat illetően. Missziója alatt minden dátumot pontosan feljegyzett. Moszkvában tartózkodva nem a Gergely-naptár alapján jegyezte fel az időpontokat, hanem a Julianus-naptár szerint, amelyet akkor ott használtak.
