Töltőtoll és Tőzsde 14. – Regény és Profit
Irodalmi jegyzetek egy különleges kolostor udvaráról, avagy a töltőtoll és a tőzsde találkozása két osztalék között. Eheti téma: Regény és Profit.
Havi 20 millió olvasójával a világ egyik jelentős pénzügyi portálja a Marketwatch, amely különleges témákat is szokott érinteni. Egy cikkük felkeltette az érdeklődésemet, ugyanis az irodalomról szólt. Pontosabban: az irodalom hatása a befektetésekre. Egy közgazdász (Morton Shapiro) és egy irodalomkritikus (Gary Saul Morson) jegyezte a cikket, aminek már a címe is sokatmondó:
„Ahhoz hogy jobb befektető légy, olvass több jó regényt!”
Írásukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a jobb tőzsdei és üzleti eredmények elérésének egyik fontos eleme, hogy megértsük az emberi viselkedést. Tehát a számok és a közgazdaságtan törvényszerűségei mellett fontos az emberi érzelmek, a kultúra és a psziché ismerete is. Ehhez nagy segítséget nyújt az irodalom. A pénzügyi és a befektetési könyvek mellett azt ajánlják a szerzők, kezdjenek el az üzletemberek is Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt, és hasonló klasszikusokat olvasni. Ezáltal jobban meg fogják érteni az emberek motivációit, azaz, hogy mitől félnek, mitől idegesek, egyáltalán mi mozgatja őket. Jobban fogják érteni ezáltal a pénzügyi piacok működését is.
„Because culture matters.”
Mert a kultúra számít. – Így említik a szerzők azt, hogy a mélyen meghúzódó kulturális és viselkedési kódok jelentősen befolyásolják az emberek reakcióit. Különböző társadalmi és kulturális csoportok eltérő módon reagálnak helyzetekre, ami bizony hatással van az üzletre, a pénzügyekre, a befektetésekre, és ezáltal a tőzsdékre is.
A regények történetei segítenek megérteni az élet megfoghatatlan dimenzióit, növelik az empátiát és a beleérző képességet. A könyvekben megjelenő karakterek és történetek hozzásegítenek a mélyen húzódó érzelmek megértéséhez. Egy regény olvasásával hosszú-hosszú órákat és napokat tölt az ember, ami által kezd együtt élni a szereplőkkel, ráadásul olyanokkal, akik valószínűleg más társadalmi osztályban mozognak, mint az olvasó. Más társadalmi osztály, más vallás, más nemzet, más érdeklődés, szóval jobban meg lehet így érteni a különbözőségeket. Ezzel a táguló megismeréssel és empátiával sokkal jobban el lehet igazodni a pénzügyi piacok lélektanában is, állítják a cikk szerzői. A befektetési piacon aktív szereplőként, a könyvek és az irodalom iránti szenvedélyes rajongóként hasonlóképpen látom ezt.
A szerzők a New York Times egy korábbi cikkét is idézik, amiben a híres amerikai napilap, a Science magazin egyik írására hivatkozva szintén javasolja a tudósoknak a szépirodalom olvasását, ami által sokkal több empátiával és érzelmi intelligenciával fognak rendelkezni. Ezáltal jobb eredményeket érhetnek el.
A világ
Említésre kerül a cikkben, hogy mennyire más hely Kína, Oroszország, Amerika, India, és ahhoz, hogy ekkora méretekben is sikeres legyen valaki a pénzügyek, üzlet és befektetések terén, nem elég a reál tudományokban, mint pl. matematika, statisztika, közgazdaságtan stb. magabiztosan mozogni, érdemes a humán tudományok területén is fejlődni.
Kárpát-medence
Európának e huzatos környékén, most itt a modern korban is sokféle népek megfordulnak. Jönnek cégek nyugatról és keletről, indulnak innen magyarok mindenfelé, ráadásul ma már néhány kattintásra vagyunk csak attól, hogy akár az otthonunkból is befektessük pénzünket a világ különböző tájára és cégeibe. Érdemes tehát megfogadnunk a szerzők tanácsát: a sikeres üzleti élethez hozzásegít a szépirodalom.
Végső gondolat
A cikk szerzői végső gondolatként az alázatot említik. A saját tudásunkkal kapcsolatban az irodalom segít szerényebbé is válni. És ez az alázat nemcsak az emberiség mélyebb megértésének a jellemzője, hanem valószínűleg a legsikeresebb befektetőké is.
Egy hűvös könyvtár
csöndjében kötetek
mesélnek régről.
Írta: Séra András, A Kolostor Őre, magánbefektető
A fenti írás célja nem befektetési tanácsadás, és nem is kíván senkit ösztönözni pénzügyi döntések meghozatalára. A tőzsde világa kiemelten kockázatos, csakis kellő óvatossággal és szakértelemmel érdemes hozzá közelíteni!
