A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő porcelántál felbukkanása kuriózumnak számít a műkereskedelemben.
Eszterháza megépítője, I. „Fényes” Miklós herceg porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött.
A gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el, emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak.
A 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg tovább bővítette a kollekciót. A család segítette a magyar porcelángyártás elindítását, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtését is.
A manufaktúránál hagyomány, hogy a híres megrendelőkről mintát neveznek el. A család keleti porcelánok iránti rajongását őrzi az Esterházy-dekor, amelyet egy, a gyűjteményben szereplő kínai porcelán ihletett. A mély tűzű vörös alapon fehér növényi motívumokkal díszített darabok a mai napig népszerűségnek örvendenek. Ezt a jellegzetes színvilágot idézi a BÁV Centenáriumi árverésén szereplő imari stílusú japán porcelán tál.
Eszterháza kastélyegyüttesét, benne a család műgyűjteményével, a második világháború után súlyos veszteségek érték. A kastélyt kifosztották, az ott őrzött műtárgyak nagy része elveszett vagy megsemmisült.
A kastély eredeti berendezésének darabjai rendkívül ritkán, de felbukkannak a műkereskedelemben. Ez történt akkor is, amikor a BÁV szakértőit egy imari porcelántállal keresték meg. A közelmúltban felbukkant dísztál már két generáció óta a család birtokában volt, de se a származásáról, se az értékéről nem volt tudomásuk.
Az 1690-1730 között Japánban készült, vörös és arany krizantémokkal, hortenziákkal és középen vázával díszített nagyméretű dísztálra azonnal felfigyeltek a szakértők, meglepetést okozott a hátán lévő, erősen megrongálódott Esterházy leltári jelzés. A BÁV szakértői biztosra vették, hogy az Esterházy-gyűjteményből származik, azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy mikor vásárolhatták, és melyik teremben volt eredetileg elhelyezve a dísztál.
A tál felkeltette a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét kezelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. figyelmét, és kezdeményezték a tárgy védetté nyilvánítását. Felfedeztek egy 1938-ban elkészített, a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét bemutató leltárt is. A leltár részletes leírást adott három olyan imari porcelán tálról is, amelyeket ugyanazokkal a virágmintával és vázával díszítettek, mint az árverésre bocsátott darabot. Így nem lehetett kétséges, hogy az Esterházy-gyűjtemény egy elveszett darabja bukkant fel.
A dísztálra június 23-án, a BÁV Centenáriumi aukcióján 250 ezer forintos kikiáltási árral lehetett licitálni. A tál hosszú licitharc végén 660 ezer forintért kelt el. A leütést követően a fertődi Esterházy-gyűjtemény bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, így az alkotás visszakerül az Esterházy-gyűjteménybe.
