Egyedülálló kötettel ünnepli a Flippermúzeum a játék születésének 150. évfordulóját: A flipper múzeuma című kiadvány a népszerű játék, valamint a játéktermek hazai történetén vezeti végig olvasóit a 30-as évektől egészen a múzeum megszületéséig.
Az első flipper megszületésének 150. évfordulóján jelentkezik műfajában hiánypótló kötettel a nemzetközileg is ismert budapesti Flippermúzeum. A mintegy 250 oldalas kiadvány egyszerre játéktörténeti áttekintés, album és portrégyűjtemény. A fotókkal illusztrált könyvet Pataki Márk írta, Szálinger Balázs szerkesztette, a kötet külső megjelenését pedig Földi Hajnal készítette.
A kötetben helyet kapnak a 30-as évek, a szocializmus és a rendszerváltás időszakai, ahogyan a játéktermi játékok újbóli feltámadása a 2000-es évek elején, így a Flippermúzeum elindulása is. A kötetből képet kaphatnak az érdeklődők arról, hogy milyen lehetett, amikor még Karinthy Frigyes vagy a kor ünnepelt színészei, köztük Gombaszögi Ella és Ráday Imre vívtak csatákat a magyar gyártmányú flipperősökön. De az ezt követő fejezetekben feltárul például Derrick, valamint Piedone és Ötvös Csöpi és a játéktermek kapcsolódása is.
A könyvből kiderül, hogyan történhetett meg, hogy nyugaton gyártott drága flippergépeket a meglehetősen zárt Kádár-rendszerben már 1962-től – amikor még a Coca-Cola is tiltólistán volt itthon – szinte korlátlanul importáltak; valamint honnan volt pénze a magyar államnak a valutaínséges szocializmusban a gépek tömeges importjára. A Budapest XIII. kerületében található Flippermúzeum több mint 160 szabadjátékra állított, kivétel nélkül kipróbálható játékautomatát mutat be az első hagyományos gépektől kezdve a modern flipperekig, valamint néhány népszerű játéktermi videójátékig.
