Irodalmi jegyzetek egy különleges kolostor udvaráról, avagy a töltőtoll és a tőzsde találkozása két osztalék között. Eheti téma: Hullámok.
Kezdetben vala az ige. Később jött a víz és a hullámok. Majd az ember, és elindult a történelem. A völgyek és a barlangok lakói addig vándoroltak, míg fel nem fedezték a nagy vizeket. Nem a patakot és a tavakat, hanem a valóban nagy vizeket. Az óceánt és a tengert. Nézték nappal is, nézték éjjel is. Hallgatták morajlását, figyelték hullámzását. Ijesztően hatalmas volt. Aztán belementek bokáig. A sós víz nyaldosta a lábukat. Érezték a víz hullámzását, próbálták elnyerni jóindulatát. Térdig mentek, derékig, majd nyakig. Utána pedig bárkát eszkábáltak, csónakot, és innen már nem volt megállás. Az ember körbehajózta a földet, a víz hátán utazott és hódított.
Egy idő után más áramlásokat is felfedezett. Nem csak a tenger mozgását kémlelte, hanem törzsének munkáját, a közösség gazdaságának hullámzását.
Hét bő esztendő után, hét szűk esztendő fog következni. – mondta József a Fáraónak.
Egyiptom gazdasági leckéit a modern ember is felidézi. József gabonatároló magtárai mellett már a gazdasági adatok mozgását is figyelik. A tőzsdeindexek ingadozását, és egyéb rejtélyes mutatók hullámzását követik nyomon a számok világának modern emberei. S lőn, az ige GDP-vé vált.
Bőséges kincstár
teszi léhává urát,
felhő közelít.
Írta: Séra András, A Kolostor Őre, magánbefektető
A fenti írás célja nem befektetési tanácsadás, és nem is kíván senkit ösztönözni pénzügyi döntések meghozatalára. A tőzsde világa kiemelten kockázatos, csakis kellő óvatossággal és szakértelemmel érdemes hozzá közelíteni!
