Keménykalap, kesernyés szivarfüst, elegáns sétapálca, majd dörgedelmes beszédek és intézkedések kapcsolódnak Churchill személyiségéhez a fejünkben. Egy remek könyvvel azonban most tágíthatjuk horizontunkat az életmű alaposabb felfedezésében. Címe: Nincs több pezsgő.
Különös bája a műnek, hogy a magyar politika egy sajátosan karakteres alakja, Lázár János közreműködésével került a könyv a hazai olvasók asztalára. Fejezetről fejezetre haladva, bizonyos mondatoknál önkéntelenül felderengett bennem Lázár János tipikus szájszegleti mosolya, amivel korábban sűrűn megajándékozta a kamerákat és a tisztelt nagyérdeműt. Sokat lehetne még e téma pszichológiája körül időzni, de az angol urak eleganciájával lépjünk ezen most túl, hogy teljes figyelmünket Churchillre fordíthassuk. Kalap fel, sétapálca elő, és irány London!
Vajon melyik volt a mű legjobb mondata? Ebből a cikkből kiderül. Vigyázat, szigorúan szubjektív vélemény következik!
Churchill és a pénz
Ez az alcíme a könyvnek, ami egyértelművé teszi miről fog szólni a mű. Az érdeklődő azonban meg fog döbbeni az alaposságán, hogy a mából nézve száz évre visszamenőleg is milyen részletes bemutatásra kerül Churchill pénzügyi helyzete. Nyugodtan eressze el fantáziáját a kedves olvasó, mert itt bizony bőven fog találkozni több generációs örökösödési vitákkal, ingatlan-beruházásokkal, részvénymozgással, a tőzsde hullámzásával, üzleti részesedések, ügyvédi letétek, hitelek, számlák, követelések, jogdíjak, kaszinók, pezsgők, szivarok és borok végtelen sorával.
A bulldog természetű Churchill nem csak a politikában fejtette ki ellentmondást nem tűrő kőkemény akaratát, hanem az üzlet terén is. Ugyanaz a lendület, ugyanaz a makacsság, meglöttyintve még egy adag brandy és a hazárdírozás poharával. Elképesztő pénzügyi tranzakciók, sikerek és kudarcok, korabeli krónikák alaposan feljegyezve a pénzvilág londoni központjából. Államügyek, pénzügyek, magánügyek, levelek sokasága Churchill saját tollából. Vajon melyik volt ezek közt a legjobb mondata?
Hullámvasút
Winston Churchill élete tele volt hullámhegyekkel és völgyekkel. A magánéletében, a politikai karrierjében, és az üzleti befektetéseiben is egymást érték a sikerek és a kudarcok. Hol fent, hol lent. Éppen egy ilyen lefelé tartó ágnál találtam meg a legjobb mondatát.
1915-ben járunk az első világháború elején. Ekkor már mindenki érzi a gazdasági visszaesést, a bizonytalanság és a halál szelét. Churchillt lefokozzák az Admiralitás első lordjának pozíciójából. Fájt neki, hogy kikerült a hatalmi központból, nehezen viselte a jelentéktelenséget és a tétlenséget. Anyagilag is szűkös helyzetbe került. Klubtagságait kénytelen volt lemondani, családi költségvetését szorosabbra húzni. A fivérével közösen egy vidéki tanyasi házat még kibéreltek, hogy az elhúzódó háborúban ott leljenek megnyugvást és menedéket. Az öccsének írt egyik levélben röviden vázolja, hogyan is él ott a tanyán. Itt találtam meg a legjobb mondatát.
Az egyszerű élet
„Mesés völgynek” jellemzi levelében a tájat, és magát a Hoe farmot, ahol a napjait tölti. Legjobb mondata is ekkor hangzik el, amiből kihallatszik, hogy világháború ide vagy oda, talán még sincs minden veszve. Sir Winston a humoránál, stílusánál van:
„Nagyon egyszerűen élünk, de az élet minden alapvető kelléke rendelkezésre áll: a forró fürdő, a hideg pezsgő, a friss zöldborsó és az érlelt brandy.”
Mondhatnám hogy így mulat egy magyar úr, vagy egy büszke dzsentri hunniából, de hát mégiscsak egy keménykalapos angol úriemberről van szó, aki, ha ki is esett a pikszisből, a bennfentességből, a bizalom belső és mágikus köreiből, azért mégiscsak tudja hogy kell élni. Jegyezzük is meg arra az esetre, ha hasonló helyzetben találnánk magunkat! Egyszerű élet, forró fürdő, hideg pezsgő, friss zöldborsó és érlelt brandy. Ennyi a receptje a tökéletes életnek addig, amíg vissza nem kerülünk a hatalom bűvkörébe, a miniszterelnök kabinetjébe. Thank You, Mr. Churchill!
Az utókor iránt érzett teljes felelősség és a precizitás jegyében, no meg a kedves olvasó kétségei eloszlatásának céljából a téren, hogy a friss borsó és az érlelt brandy hatásossága talán elenyésző lenne, rögzíteni kell itt mindenképp, hogy Churchill ebben az időszakban lett szerelmes az ecsetbe. Bizony! A brandy mellett valószínű a Hoe farm festői tája is szerepet játszott új szenvedélyének születésében. Hogy ezzel jól járt-e az utókor, vagy sem, azt már nem tiszte e cikknek eldönteni.
A recept tehát még egyszer: forró fürdő, hideg pezsgő, friss zöldborsó és érlelt brandy.
A Hódmezővásárhely környéki vadászmezőkön mostanában valaki kíváncsian kémleli a messzeséget. A puskák csöve még füstölög, a kutyák szimatolnak, a csizma szárára sár tapad. Visszavonul a társaság. Terített asztal után talpas pohár várja gazdáját a vadászházban, benne néhány korty nagy-nagy türelemmel megérlelt brandy.
