Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem.
A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes környezetben.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a Kölni Egyetem kutatója, Helga Missbach vezette csoport bemutatta, hogy az ősi hidrotermális kürtőkből származó oldatok tartalmaznak létfontosságú alkotóelemeket, amelyek a bolygón legkorábban kialakult élet alapját alkották.
A kutatók az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származó 3,5 milliárd éves barit ásványokat vizsgáltak, amelyek akkor keletkeztek, amikor a korai élet kialakult a Földön.
„A természetben a baritok társulnak a megkövült mikrobiális gyékényfonatokkal és záptojásszaguk van, amikor megkarcoljuk őket. Ennél fogva feltételeztük, hogy szerves anyagot tartalmaznak, amely a korai mikrobiális élet tápanyagaként szolgálhatott”
– idézte Helga Missbachot, a tanulmány vezető szerzőjét az egyetem közleménye.
A folyékony zárványokban a kutatócsoport szerves összetevőket, köztük ecetsavat és metántiolt azonosítottak olyan gázok mellett, mint a szén-dioxid és a kén-hidrogén. Ezek a alkotóelemek a korai mikrobiális élet metabolikus folyamatainak fontos alapjai lehettek. Sőt azt feltételezik róluk, hogy az élet eredetének fontos hajtóerői voltak.
