+ Tudomány

Hitelesen a vakcinákról

Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról – különös tekintettel az mRNS-alapú oltásra –, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről a Magyar Tudományos Akadémia online eseményén 2021. február 3-án. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett programot Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese zárta. Az eseményről készült felvételt az MTA YouTube-csatornáján láthatják.

Világszerte több mint 100 millió fertőzött és 2 millió halott alig egy évvel az új koronavírus-járvány kitörése után – utalt a konferenciát megnyitó beszédében a járvány méretére és terjedésének gyorsaságára Freund Tamás, az MTA elnöke. Hangsúlyozta, hogy a járványtól csak a tudomány eszközeivel, a tudomány eddigi eredményeire épülő új módszerekkel tudunk megszabadulni, úgy, hogy a különböző, érintett szakterületek képviselői együttműködnek. Ám nagyrészt a kutatók felelőssége az is, hogy eredményeiket és a felfedezések hátterében meghúzódó bonyolult tudományos összefüggéseket érthetően elmagyarázzák a társadalom laikus tagjainak. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett február 3-ai, vakcinákkal kapcsolatos rendezvénynek éppen ez volt a célja.

Noha paradoxon, talán sokan éppen azért bizonytalanok az oltások szükségességét illetően, mert a védőoltásoknak köszönhetően kevéssé érzékelik, mekkora veszélyt jelentettek és jelenthetnének az olyan világjárványok, amelyek évszázadokon keresztül tizedelték az emberiséget. Müller Viktor biológus, az ELTE kutatója „emlékeztetőül” a védőoltások történetét és napjainkig tartó hatását mutatta be nyitóelőadásában.

Kemenesi Gábor virológustól, a Pécsi Tudományegyetem kutatójától megtudhattuk, mit várhatunk a COVID-19 ellen kifejlesztett, már elérhető és még fejlesztés alatt álló vakcináktól. Arra is kitért, hogy mit okoznak a vírusmutációk a vakcinák tekintetében, és egyáltalán mire számítsunk a járvány elleni legfőbb fegyverünktől.

Az előadások közötti kerekasztal-beszélgetésen Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem kutatója a PCR-diagnosztikával kapcsolatos személyes tapasztalatait osztotta meg, Toldi Gergely, a Birmingham Women’s Hospital újszülöttgyógyásza pedig bemutatta az oltásokkal kapcsolatban általában bizonytalan vagy elutasító szülők különböző csoportjait, és hangsúlyozta az orvos szerepét hiteles tájékoztatásukban és meggyőzésükben.

Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetemen kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa bemutatta a módosított-mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében szerepet játszó legfontosabb felfedezéseket és a vakcinák működési elvét. Részletesen ismertette az ilyen oltóanyagok előnyös tulajdonságait, majd kitért a velük kapcsolatos jövőbeni kihívásokra.

Kalmár Éva, a Delfti Műszaki Egyetem kutatója számba vette, milyen külső tényezők befolyásolják, hogy kit tekintünk megbízható információforrásnak, és hogyan ismerjük fel, ha egyesek visszaélnek azzal, hogy megbízunk bennük. Arról is beszélt, mekkora jelentősége lehet a csoportnyomásnak a koronavírus-járvány elbagatellizálásában, illetve az oltásellenességben.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese zárszavában méltatta a téma sokféle megközelítését, melyeken keresztül sikerült számos olyan, az új koronavírussal kapcsolatos kérdést megvilágítani, amely sokakat foglalkoztat. Annak jelentőségét is kiemelte, hogy ezeket az információkat hiteles forrásból, szakemberektől hallhattuk.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top