Elkészült a délszláv háborúban (1991-1995) szétlőtt vukovári víztorony felújítása, a projekt 46 millió kunába (2,2 milliárd forint) került, a munkálatok pedig három és fél évig tartottak – közölte a helyi sajtó. Az emlékhely szombattól látogatható.
A városvezetés közölte: a járványügyi intézkedések miatt a megnyitót pénteken este résztvevők nélkül tartották meg, az ünnepi koncertet azonban online is közvetítették.
Az emlékművet emlékpark veszi körül. A torony lépcsői a legfelső szintre, az egykori víztározóból kialakított emlékszobába vezetnek, amelyből egy emlékösvény az épület tejére, a kilátóra viszi a látogatót. Ott két elhunyt vukovári honvédőnek, Ivan Ivaniknak és Hrvoje Djaltanak állítottak emlékoszlopot. Ők voltak azok, akik minden alkalommal, amikor találat érte a tornyot és az megrongálódott, újra és újra kihelyezték a horvát zászlót.
A golyó szaggatta vukovári víztornyot a város 1991-es ostromakor mintegy 640 találat érte. Nem tudták lerombolni, ezért az ellenállás erejének és a kitartásnak a szimbólumává vált. A városvezetés még 2016-ban döntött úgy, hogy az építményt mostani formájában tartja meg és nyitja meg a nyilvánosság előtt. A víztorony felújítása az előzetes tervek szerint 20 millió kunába került volna és 2018-ra készült volna el, de a kivitelezési hibák miatt csak mostanra készült el.
A projektet 18,5 millió kunával az állam támogatta, a fennmaradó összeget a diaszpórában élő horvátok, valamint horvát állampolgárok – köztük sportolók és hírességek-, továbbá városok, járások és megyék ajánlották fel.
A vukovári víztorony 1968-ban épült, 50 méteres magasságával akkoriban a világ második legnagyobb ilyen épülete volt. A 2200 köbméteres víztornyot nemcsak műszaki létesítményként használták, a toronybelső emeleti terében 1991-ig étterem működött, amelynek ablakai páratlan kilátást nyújtottak a környékre.
1991 augusztusában, miután elfoglalták a horvát Baranyát és Szlavónia Duna-parti kistelepüléseit, a jugoszláv hadsereg (JNA) és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes csaknem három hónapon keresztül védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 1624 ember vesztette életét, 2500-an megsebesültek és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonukat.
