Október 22-én és 23-án új szólóval, a Fragile-lal debütál Cserepes Gyula táncos-koreográfus, az Atelier 21220 alapítója, a MU Színházban, majd 24-én ugyanitt újra látható lesz a RAVE, az év egyik legkülönlegesebb előadása, ezúttal egy női előadóval kiegészülve. A Fragile alkotási folyamat fókuszpontjában az autentikusság kérdése áll, míg a RAVE a mindenkire máshogy ható, transzcendens élményekkel várja a nézőket. Szegedi nézőink a RAVE-et 25-én a csodálatos szegedi Régi Zsinagógában nézhetik meg.
FRAGILE
Milyen lenne egy olyan világban, egy olyan közösségben élni, ahol tisztában vagyunk a valós érzéseinkkel és azokat fel is merjük vállalni? Ahol nem játszunk szerepeket és nincsenek játszmák. Ahol nem próbálunk megfelelni másoknak, hanem őszintén önmagunk vagyunk. Ahol az emberek hitelesek. A Fragile (Törékeny) címet viselő alkotási folyamat fókuszpontjában az autentikusság kérdése áll.
Cserepes Gyula, vajdasági származású színházi alkotó és előadóművész, az Atelier 21220 kreatív műhely alapítója és vezetője. A MU Színházzal közösen készülő szólóelőadásában önmagát igyekszik olyan helyzetbe hozni, ahol jelen időben reflektál saját érzéseire, érzeteire, ezáltal egyre inkább megszabadulva attól, hogy megjátssza magát. Ezzel a radikális őszinteséggel azt szeretné megmutatni a nézőknek, hogy milyen lehetne egy, az emberi lélek törékenységét nyíltan felvállaló kommunikáció.
Az alkotó célja egy olyan színházi helyzet létrehozása, ami képes túlmutatni önmaga létezésén. Ennek elérése érdekében kezdettől fogva egy interaktív, közösségi-színházi előadás létrehozása lebeg a szemei előtt, amivel a megszokott, megfigyelői helyzetből szeretné kibillenti a közönséget azért, hogy a személyes részvétel által ők maguk is megtapasztalhassák a feloldódást. A nézők ennek során ízelítőt kaphatnak arról, hogy hogyan kerülhetnek mélyebb kapcsolatba önmagukkal, az érzéseikkel és gondolataikkal. Az előadás ezzel tulajdonképpen a közönséget és a játékteret (színpadot) elválasztó absztrakt vonalat – a negyedik falat töri át.
Ugyanezen az estén lesz látható Januš Aleš Luznar ICTUSCORDIS: Modulatio audiovizuális performanszának magyarországi bemutatója.
Az ICTUSCORDIS: Modulatio egy olyan audiovizuális performansz, melynek központi témája az emberi szív. Az előadás az emberi test fizikai és pszichológiai kapcsolódási pontjait tárja fel. Az alkotó-előadó ezek véletlenszerű és megcáfolhatatlan párhuzamait kutatja, amelyeken keresztül képesek vagyunk a kommunikálásra.
Az emberi szív ebben a sorozatban messze túlmutat a szívből jövő előadás metaforikus jelentésén: egy sokkal inkább aktuális, élő, fizikai, zenei és vizuális hangszer. Felülmúlja azt a különválasztást, amelyet az antropocén korban megtapasztalhatunk. A szerző a végső intimitásban keresi a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a csupasz szívnek, önmagát pedig a végzetes igazság terébe helyezi, ahonnan lehetetlen a szökés.
Az ICTUSCORDIS: Modulatioban Januš Aleš Luznar saját szívverésének intim loop-ciklusába invitálja közönségét. Saját készítésű, analóg előerősítő áramkört használ elektronikusan adaptált sztetoszkóppal, amelyet valós időben saját szívhangjávall manipulálva különböző modulok és effektek használatával egészít ki. Mindez a szív nyugalmi és izgalmi állapotára, valamint a szívverés intenzitásának változására reflektál.
Januš Aleš Luznar az előadás során szívhangból készít elektronikus zenét, ezzel egyidőben pedig absztrakt vizualizációba fordítja át. Ennek ereje és intenzitása pszichológiailag manipulált looppá alakul, amelyet a művész a performansz zenei részének dramaturgiája szerint alakít.
Az előadás nem használ előre rögzített hangokat, zenei mintákat.
Januš Aleš Luznar moduláció- performanszával a művészi és spirituális bensőség szent terébe hívja a közönséget, amelyben a látogató előtt feltárul a szívéből alkotott zenei és vizuális tartalom.
Az előadás intenzív élményt kínál, éppen ezért a nézők legyenek óvatosak közvetlen környezetükkel.
Januš Aleš Luznar újmédia művész, művészi gyakorlatok kutatója, zeneszerző, producer és DJ, munkáiban újabban az emberi szívet, mint a benső, művészi kifejezés hangszerét vizsgálja.
RAVE
A Rave egy olyan színpadi rituálé, melynek során a lélek és a szellem egyenrangú párbeszéde a test nyelvén közvetítődik. Az előadók átszellemülése által a közönség is részesülhet a révület ősi élményéből. Kóstolót kaphat abból, hogy a szürke hétköznapokon túl egyensúly uralkodik a világban. Ennek a harmóniának a meg- és átélésére teszünk közös kísérletet. A három táncos, mint három sámán, érzékenységet, harmóniát, békét közvetít.
Az előadás alapjául a magyar származású amerikai antropológus, Felicitas D. Goodman rituális testtartásokkal kapcsolatos kutatási eredményei és az azokból levezetett gyakorlat szolgál. Az ún. eksztatikus testtartások által kiváltott transzállapotban tapasztalt élményekből kiindulva a három előadó és a koreográfus arra keresik a választ, hogy milyen, a génjeinkbe kódolt, ősi bölcsesség jelenik meg a mozgásban és a táncban ezeken az archetipikus testtartásokon keresztül.
A tradíció az évszázadok során letisztult bölcsesség. Az előadás ezt az esszenciát vizsgálva kívánja keresni azt a folytonosságot, ami az őskori ember táncának velejét viszi tovább a génekbe kódolva egészen a ma emberéig. Az előadásban megjelenő tánc megkísérel az emberfelettivel való találkozásból táplálkozni: túllépni a test fizikális korlátain és átadni a lelket azoknak az ősi táncgesztusoknak, amelyek ott húzódnak az ember tudatalatti emlékezetében.
A révület során ehhez az évezredek során felhalmozódott tudáshoz kapcsolódva szellemülnek át a táncosok. Azáltal, hogy önmagukat a lehető legnagyobb mértékben nyitják meg ezen láthatatlan bölcsesség előtt, arra tesznek kísérletet, hogy a testük médiumán keresztül a nézőkkel is megosszanak valamit ebből a tudásból.
