Megtagadta a felülvizsgálatot a Kúria a Néprajzi Múzeum volt műemléképületének kiürítése ügyében – közölte a Kúria sajtótitkársága. Ezzel a Kúria megtagadta annak a jogerős ítéletnek a felülvizsgálatát, amely szerint a Politikatörténeti Intézetnek el kell költöznie az épületből.
A Kúria közleményében csak felperesként és alperesként jelöli meg a peres feleket, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az ügyben 2018-ban döntött: akkor a használati jog törlésére és az ingatlan kiürítésére indított perben hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság jogerős ítéletét, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elrendelte az alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jognak a jogelődökre is kiterjedő törlését a budapesti „kivett, galéria” megjelölésű műemlékingatlanról. Emellett a kiürítés iránt előterjesztett keresetet elutasította.
A Kúria 2018 novemberében rendelte el a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését a magyar állam által indított polgári perben, ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét.
A pert elsőrendű felperesként a magyar állam mint tulajdonos és másodrendű felperesként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indította az V. kerületi Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. elsőrendű alperes és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) másodrendű alperes ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, így az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. Ezt változtatta meg a Kúria 2018-ban, amikor a bejegyzés törléséről döntött, ugyanakkor a kereset kiürítésre vonatkozó részét elutasította.
A Kúria csütörtöki közleményében azt írta, hogy ezután a felperes felmondta a felek közt fennálló haszonkölcsön-szerződést és felszólította az alperest, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül az ingatlant kiürítve adja át a részére. Az alperes válaszlevelében a felmondást nem fogadta el.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli ingatlan általa használt részeinek kiürítésére és birtokba adására.
A Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben közölte, hogy a magyar állam gazdasági pert indított a Politikatörténeti Intézet ellen és azt kérte, hogy kötelezzék arra az intézetet – amely álláspontjuk szerint jogcím nélküli birtokos -, hogy 30 napon belül hagyja el és adja át az ingatlan általa használt és birtokolt összes helyiségét, az ingóságaitól kiürített állapotban. A bíróság döntése értelmében a Politikatörténeti Intézetnek egy hónapon belül el kell költöznie.
A Kúria csütörtöki tájékoztatása szerint a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt – ismertette a Kúria. Az alperes szerint a per mögött az az alapvető jogkérdés húzódik meg, hogy a tulajdonos felperes rendelkezik-e a birtoklás jogával, és a jogszerű használó alperestől követelheti-e az ingatlan kiürítését akkor, ha a használat jogával más jogi személy rendelkezik.
A Kúria a felülvizsgálatot megtagadta. A határozat indokolása szerint az alperes az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Nem jelölt meg olyan körülményt sem, amelyre figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat nem lenne fenntartható.
Az alperes kérelmének említett hiányosságai kizárták a felülvizsgálat engedélyezését – tartalmazza a Kúria közleménye.
A Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán, a Parlamenttel szemben álló ingatlan – egykori Igazságügyi Palota – nagyobb része a Néprajzi Múzeum otthona volt, de több szinten összesen több ezer négyzetmétert használ az intézet is térítésmentesen. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria.
