Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
SZILÁGYI ÁKOS 70
A hetvenéves Iker-Tigris címmel Margócsy István köszönti.
„Szilágyi Ákos, a nagy átváltozóművész hetven éves lett – ő is, aki az európai horoszkóp szerint az Iker (Ikrek?) jegyében született, s ezért állandó kettősségben látja, mutatja, éli önmagát, aki a kínai horoszkóp szerint a Tigris jegyében született (tudhatjuk: „A Tigris lendületes, bájos, eredeti és kiszámíthatatlan. A tigris jegyében születettek szeretik a kihívásokat, ezért gyakran előfordul, hogy többféle munkát elvállalnak, talán ez az oka a gyakori munkaváltásaiknak”).”
FEUILLETON
Angyalosi Gergely A pillérek helye című esszéje a tudományok közötti „erőviszonyokról” szól.
„Ismeretes, hogy Kant az úgynevezett „felsőbb fakultások” közé a teológiai, a jogi és az orvosi kart sorolja, míg a filozófiait „alsóbb fakultásnak” nevezi – ám különleges szerepkörrel ruházná fel. „Igencsak kívánatos, hogy az egyetem tudós közösségéhez egy olyan fakultás is hozzátartozzék, melynek – tanaiban a kormányzat parancsolataitól független lévén – szabadságában áll nem ugyan a parancsolás, ám hogy mindent megítéljen, aminek csak a tudomány, azaz az igazság érdekéhez köze van; mert ily fakultás híján az igazság (kárára a kormányzatnak is) soha nem kerülne napvilágra, ám az ész természete szerint szabad, s hogy mit tartson igaznak, abban nem fogad el parancsokat (nem fogad el semmiféle credét szabad credo helyett).” De miért nevezi Kant „alsóbbnak” a filozófiai kart, ha ilyen kiváltságot tulajdonít neki?”
INTERJÚ
Vakság és megvilágosodás – Pál Ferenccel José Saramagóról beszélget Kácsor Zsolt.
„Tíz évvel ezelőtt, 2010. június 18-án halt meg José Saramago, Portugália egyetlen Nobel-díjas írója, akiről kevesen tudják, hogy a rendszerváltás után figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket. Ezen kevesek közé tartozik Pál Ferenc professor emeritus, aki nem csak a 87 évesen elhunyt író legendás könyveit magyarította, de évtizedeken át személyesen is kapcsolatban állt vele.”
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG
Károlyi Csaba Véletlen viszonyok című kritikája Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című kötetéről.
„A novellák világképe valami olyasmit sugall, hogy az emberiség elvesztette az érzékét a világegyetem törvényeinek megértésére. A helyzet mégsem reménytelen, mert az egyes ember még mindig felismerheti a helyét a világban. Mint az a síző nő, aki így látja magát: „A sötét pont vidáman kanyarog a napfényes, fehér sávon, lehet, hogy látja Isten, megadóan legyint, és örömében bepisil.” (130.) Akár egy kutya.”
KÜLFÖLDI FOGADTATÁS
„Látszólag hűvös távolságtartás”
Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című művének angol nyelvű fogadtatásából.
„A könyv nagy erényei közé tartozik, hogy kifejti, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: azokra a hibákra és tévedésekre, melyeket a náci terrorral szemben állók követtek el, nem lehet e terror okaként tekinteni. Ezek az emberek küszködtek, hogy képesek legyenek felfogni az emberiség történetének legsötétebb fejleményeit, és ellenállhassanak üldözőiknek. A vád mindig is azt a rendszert kell illesse, mely ilyen gonosz és embertelen ideológia kifejlődését és hatalomba kerülését lehetővé tette. Munkácsi könyvének problematikus tézise egyúttal arra is rávilágít, hogy könyve mitől is oly jelentős. Mivel a szerző maga is tagja volt a budapesti Zsidó Tanácsnak, könyvében azoknak a katasztrofális döntéseiknek a megmagyarázásával és tevékenységüknek a mentegetésével próbálkozik, melyekkel valójában csak felerősítették a támadásokat. A szerző eközben túl őszinte ahhoz, hogy teljességgel leplezni próbálja, mennyire tévesek voltak stratégiáik és cselekedeteik.”(Jeff Jackson, Socialist Review, 2019. február)
VERS
A szám versrovatában ezen a héten Kántor Péter két verse és Tóth Kinga új versciklusának öt darabja kapott helyet. Kedvcsinálóul Kántor Péter kifejezetten az ÉS hasábjaira írt versét mutatjuk meg:
ELEGENDŐ OK
Mikor írsz már egy verset? Régóta nem írtál.
Nem írtam, mert nincs kedvem. Majd ha lesz, írok.
De te szeretnéd pénteken kinyitni az ÉS-t,
látni benne a nevemet, és olvasni a versem.
Elegendő ok ez a versíráshoz?
Elméletileg nem, bár talán mégis, elképzelhető.
Emlékszem, egyszer megkérdezte tőlem az apám:
Mikor írsz megint valamit? Régóta nem írtál.
Én pedig hazamentem, és rövidesen írtam egy verset.
Ahogy most is. Hogy ha pénteken kinyitod az ÉS-t…
Legyen ennek a versnek a címe: Elegendő ok.
A címzettje pedig legyél te.
Ez nem egy szerelmes vers. De kell hozzá valaki,
aki fontos. Akinek fontosak vagyunk.
Ami a vers témáját illeti,
nincs semmilyen témája.
Illetve dehogy nincs! Arról szól,
hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.
PRÓZA
Patak Márta és Pál Sándor Attila prózája.
Tárcatár: Beck Zoltán.
Részlet Beck Zoltán kisbetű című írásából:
„aztán helyette más lett – pont az ellenkezője. és ezért gondolom, hogy az ember, és most semmiképpen ne írd nagybetűvel, jól is teszed, hogy kisbetűvel írsz folyton, nincs mire használni a nagybetűt, ki is kellene iktatni a nyelvtanból, az írásoktatásból, mert nincsen semmi, ami emberi, és megérdemelné a nagybetűt. csak a kisbetű van, a hitványságunk, az árulásunk, a hamisságunk, a gyűlöletünk kisbetűje, a nevetséges jelentéktelenségünk és pökhendi nagyravágyásunk kisbetűje. minden kisbetű. nagybetűs Ő, persze, a lófaszt. kisbetűs ő, az van, meg kisbetűs én van, meg kisbetűs te. szóval az ember rossz, vagy még inkább gonosz. a rossz gyerekekből gonosz felnőttek lesznek. mert a rossz gyerekeket a gonosz felnőttek tanítják meg felnőttnek lenni. bármit képzelhetsz, azt, mondjuk, hogy a gyerekek eredendően jók, vagy mondjuk azt, hogy a részeg ember mindig igazat mond. jó sok felmentést találtunk ki magunknak. nagyszerű mondatokat, örök igazságokat, ismételhető baromságokat. és tudod, mit gondolok? hogy egyenként ez mind igaz is lehet: a te fiadra, a te lányodra, rád, a szüleidre, a barátaidra, a szomszédodra. egyenként bárkire. de együtt egyikőnkre se, bassza meg, egyikőnkre se.”
KÉPZŐMŰVÉSZET
György Péter: Szobrok változó időkben, terekben
„1990-ben Krassó György és elvbarátai gyorsvágó flexet használva, a csizmák magasságában kettévágták Münnich Ferenc Néphadsereg téren álló szobrát, amely ma a Szoborparkban látható. Krassó akcionizmusa némiképp emlékeztet arra, aminek hetek óta tanúi vagyunk az Egyesült Államokban, és szerte Európában. Számos, a rasszizmusban, pontosabban a rabszolgatartásban és kereskedelemben is érdekelt jeles férfiú szobrát öntik le festékkel, írják tele graffitikkel azok, akik számára az afroamerikai George Floyd minősíthetetlen rendőri akció során történt megölése egyszerűen tűrhetetlen volt. Olyan jóvátehetetlen sérelem, amely nem pusztán az állandósult tüntetéssorozatokhoz vezetett, hanem a fennálló társadalmi rend nagy embereit ábrázoló köztéri szobrok egy részének lerombolásához, illetve megrongálásához.”
SZÍNHÁZ
Herczog Noémi Árnyék-POSZT című kritikájában a POSZT-ról, azaz a Pandémia Okozta Színházi Találkozó című sorozatról írt.
„Pénz tehát van, de még az Örkény Színház műszakja is kimenekül külföldre mosogatni, mert különben éhen döglik. A színészeknek és a háttérszakmák képviselőinek pedig felkopik az álluk, mégpedig műfajokon és a rájuk sütött politikai stigmán átívelően: vagyis az lenne a cél, hogy a jobboldalinak bélyegzett színházakból is merjenek belépni a színészek a szakszervezetbe. A fentiek pedig azért tudtak ilyen nyíltan elhangozni, mert volt egy felkészült (és fáradhatatlan) moderátor, aki néha tévesztett ugyan, de alapvetően végre nem álsemleges civilséggel fordult vendégei felé. Mi több, képes volt őket politizálni.”
Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu
