Az Előadóművészi Jogvédő Iroda elnöke elmondja, hogyan osztották a segélyt

„Ilyen rendkívüli és teljesen egyedi helyzettel, mint a koronavírus világjárvány és az ebből következő hatások, még nem kellett szembenéznünk.”

Interjú dr. Gyimesi Lászlóval, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület elnökével.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda saját forrásából segíti azokat az előadóművészeket, akik a koronavírus terjedését megakadályozó és érthető kormányzati intézkedések mentén az elmaradó előadásaik miatt szenvednek súlyos anyagi károkat. A programban összesen mintegy 1000 jövedelem nélkül maradt művész részesül támogatásban, amelyből eddig 391-en kaptak gyors segítséget. Dr. Gyimesi Lászlót, az EJI elnökét a többi között a rendkívüli szociális segély részleteiről kérdeztük.

Mióta végez az EJI segélyezési akciókat?

Tulajdonképpen már a 80-as években, az EJI megalapítása előtt is volt példa ilyen megmozdulásokra, hiszen az akkori előadóművészi jogvédelemnek is az egyik fő profilja a művészek szakmai és szociális támogatása volt. Az EJI szakszervezetekből nőtte ki magát, tőlük megörököltük a szolidaritást, a rászorulók támogatását és ezt a mai napig megőriztük. Úgyhogy nálunk régi hagyományai vannak a segítségnyújtásnak.

Természetesen a szervezetünknek nem ez az elsődleges célja, hiszen a bevételeknek a 10%-át fordítjuk részben segélyezésre, részben pedig szakmai, közösségi törekvések támogatására.

Vállalt már korábban az előadóművészek közösségét képviselő egyesület saját forrásaiból, egyszerre ilyen sok embert érintő, ennyire koncentrált és ilyen mértékű azonnali segítségnyújtást? 

Ilyen rendkívüli és teljesen egyedi helyzettel, mint a koronavírus világjárvány és az ebből következő hatások, még nem kellett szembenéznünk. Vannak bizonyos akciók, amelyek létszámukban ugyan jelentősek, de ezek más természetűek. Például minden karácsonykor segítjük alacsony nyugdíjú nyugdíjas kollégáinkat és a családosoknak iskolakezdési támogatást is nyújtunk. De ezek rutinszerűek és évről-évre visszatérnek, míg mostani kezdeményezésünk egyedülálló volt minden szempontból.

Mi alapján történt a támogatások odaítélése?

Nagyon fontos szempont volt, hogy próbáljunk azonnal segíteni, hiszen az előadóművészeknél az a szituáció, hogy elmaradnak a koncertek és fellépések azt jelentette, hogy egyik napról a másikra hosszabb időszakra elvesztették a bevételi forrásaikat. Ezáltal sokaknak közvetlen veszélybe került a mindennapi megélhetése. Van az a mondás, hogy aki gyorsan ad kétszer ad, ami ebben az esetben hatványozottan igaz volt és ezért gyorsaságra törekedtünk.

Ezért kialakítottunk egy teljesen objektív és áttekinthető feltételrendszert, a segély, a támogatás elnyerésének folyamatára, ami négy meghatározó elemből állt.

Az első kikötés az volt, hogy csak az EJI-nél regisztrált előadóművész kaphat támogatást. Az EJI által képviselt művészek száma egyébként meghaladja a 11 000 főt.

A következő feltétel volt, hogy a saját nyilatkozata szerint megjelöljön 4 olyan fellépést, ami elmarad az ismert okok miatt.

A harmadik már egy összetettebb rendszer volt, arra vonatkozott, hogy a kérelmező művésznek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e egyéb jövedelme, vagyona, hiszen most csak azokat kívántuk támogatni, akik teljesen bevétel nélkül maradtak. A nyilatkozatok valóságtartalmát nem tudtuk és nem is szándékoztuk vizsgálni, se jogunk, se apparátusunk nincs ehhez, az aláírónak magának kell helytállni ezekért.

A negyedik pedig a klasszikus szociális szempont volt, ami a családi állapotra és az eltartottak számára vonatkozott.

A feltételrendszert nyilvánosságra hoztuk még a kérelmek benyújtása előtt, tehát, a jelentkezők pontosan ki tudták számolni, hogy milyen esélyeik vannak, mekkora összegre számíthatnak.

Kik állították fel ezt a feltételrendszert?

Egy szűkebb stáb hozta létre, majd jóváhagyta az EJI valamennyi testülete; a Jogdíjbizottságok, az Elnökség és a Küldöttgyűlés is. Ezután ez egy szabályzat formájában jelent meg, ami jelenleg is olvasható a honlapunkon. Megjegyzem ezek a jóváhagyások – tekintettel a járványra – csak elektronikus úton voltak lehetségesek.

Az előadóművészek jelzései alapján milyen élethelyzettel néznek most ők szembe?

Nagyon nehéz ilyen szempontból az előadóművész szakma, hiszen a közönség örömöt, szórakozást, pozitív kisugárzást vár tőlük. Az előadóművésznek nem az a dolga, hogy telesírja a sajtót, hogy neki milyen nehéz az élete, épp ellenkezőleg. Nem is nagyon szabad arról beszélnie, hogy egyébként ő ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint bárki más. Ez a művész létnek egy specialitása és ezáltal a nagyközönség abba a tévhitbe is beleesik, pláne a bulvár segítségével, hogy az előadók kivétel nélkül rendkívül vidám és kiváló anyagi körülmények között élő emberek, akiknek tulajdonképpen azon kívül, hogy selfie-ket készítenek magukról sok egyéb dolguk nincs. Hát a valóságnak ehhez semmi köze. A színpadon és színpad mögött rengeteget dolgozó és ugyanolyan esendő emberek mozognak, mint a társadalom bármelyik rétegében. És ezek az emberek hirtelen nagyon nagy bajba kerültek, amire senki sem számíthatott.

Hányan részesültek eddig és várhatóan hányan fognak még a támogatásból?

Több részben zajlott a folyamat. Az első és a legnagyobb csoport, ahova legtöbb pénz koncentrálódott az egy két hónapos támogatás, tehát az április és a május hónapra vonatkozik. Ez 391 főt érintett. Egyébként körülbelül 530 kérelem érkezett be hozzánk, de az előbb említett szempontrendszer alapján 150 ember nem tudott részt venni a programban. Április 30-ig lehetett május hónapra segítséget kérni. Ezeket a kérelmeket most dolgozzuk fel, körülbelül 100-110 fővel fog gyarapodni a lista. Összesen körülbelül 500 kollégának a megsegítéséről van szó ebben a menetben, amelynek első, áprilisi szakaszát már a nyilvánosság is megismerhette.

Az elutasítottaknak is megpróbáltunk segítséget nyújtani, ennek a nagy és rendkívüli programnak a kiegészítéseképpen. A zenész és színész jogdíjbizottság is indított egy olyan támogatást, ami szerényebb összegekkel, de mégiscsak szinte mindenkinek, aki kérelmet nyújtott be, összesen további 400 embernek tudott segítséget nyújtani.

Mindezen felül az EJI a saját, hagyományos szociális támogatási rendszerét is folytatja, itt is többszázas igényekkel szembesülve, tehát ezek a rendkívüli folyamatok nem jelentik azt, hogy az megszűnt volna.

Hogyan értékelték az előadóművészek az EJI gyors cselekvését?

Általában egy ilyen kezdeményezésre pozitívan reagálnak az emberek, de a mostani helyzet ezek közül is kiemelkedő. Több mint 160 művész köszönte meg írásban a segítségünket, ami 400-as létszámnál figyelemre méltó. Nagyon jól esett és örültünk a kollégáimmal együtt, hogy ilyen sok pozitív visszacsatolást kaptunk, azaz valószínűleg jól jártunk el, másfelől kicsit meg is ijedtünk köszönetek száma miatt – mert ez nem tipikus -, hogy ekkora nagy a baj.

Nem volt feladatom, de nagyon fontosnak tartottam, úgyhogy minden adatlapot végigolvastam darabról-darabra. Egyszerűen csak látni szerettem volna, hogy mit írnak az emberek. A kérelemnek volt egy része, ahova a művészek beírhatták a kérelem külön indokait is. Itt sokan leírták élethelyzetüket, azt, hogy nem tudják a következő hónapban kifizetni az albérletet, hogy fiatal pár, mindketten művészek és semmijük nincs és még sok hasonló szomorú történetet. Érezni lehetett a kérelmekből, hogy az általunk képviselt csoport – leszámítva egy nagyon szűk, elit rétegét – nem nagyon tud tartalékolni, mert ehhez normál körülmények között sincs elég bevétele. Nagyon szíven üti az embert amikor a mondatokban ezzel szembesül.

Megosztás: