Már megnézte a maszkot nyolc helyen, járt munkaruházati boltokban, kertészeti áruházban, gyógyszertárban és drogériában, sehol semmi. Ugyan mindenütt kapott újabb fülest, merre keresse, de általában az orra elől vitték el az utolsó darabot, több helyen megígérték, a legközelebbi szállítással biztosan érkezik, jöjjön újra holnap vagy holnapután. Pontos időpontot nem tudnak mondani, a szállítóhoz eddig sem tudtak órát igazítani, de mostanában akkor ér ide, amikor gondolja, pedig nincsenek már dugók, alig jár valaki dolgozni, maradj otthon. Na, a bácsi ne maradjon, mert eltenni nem tudják, meg is lincselné az eladónőt a többi vevő, ha az egész szállítmányt a pult alól adná el. Aztán a szállító vagy korán érkezett, vagy egyáltalán nem jött aznap, szóval harmadszorra feladta.
Nem félt ő a haláltól, úgyis az történik, amit a Jóisten megírt. Látott is a facebookon egy videót, ami megerősítette a hitét. Egy fiatalember fél órát készülődött, hogy elhagyja a házat, mindenét lefertőtlenítette, a testét, a kezét, a ruháit, a telefonját. Majd beöltözött teljes vegyvédelmi ruhába, ami nekik is volt anno a gyárban, vészhelyzetre, egyszer sem volt rajtuk, rendszeresen leselejtezték, az élelmesek hazavitték gyümölcsfát permetezni. Szóval, felhúzta a fiú az overált, felvette a teljes arcot takaró maszkot, olyat, mint a hegesztőálarc, sapkát tett a fejére, mint amilyet Ibolya hordott a frissen ondolált haján, fodrász után, hogy ne kócolja össze éjszaka, végül gumikesztyűt húzott. Ilyen is volt Ibolykának, abban mosogatott. Kilépett a fiú a járdára, aztán az úttestre, azonnal elütötte egy teherautó. Szörnyethalt. Ember tervez, Isten végez.
Neki már a hegesztőálarca sincs meg, kidobták tavaly lomtalanításkor. Ibolyka szerint nem hegeszt már az életben többet, viszont ha majd meghalnak, ne kelljen a gyerekeknek nagy konténert rendelni a lomoknak, a szomszédasszony mesélte, harmincezerbe kerül. Szóval ő csak a Jóistent meg Ibolykát féli, a Lidlben meg már felszereltek egy plexi falat, maszk nélkül se prüsszögi le a pénztárost, de a gyógyszertárba megérkezett végre a felesége vérnyomáscsökkentője, és nem engedték be maszk nélkül. A kesztyűvel nincs gond, nagy nehezen beleszuszakolta lapát tenyerét a felesége mosogatókesztyűjébe, de hiába, nem szánták meg a hölgyek a gyógyszertárban, Jóska bácsi, a szabály az szabály, maszk is kell.
És amikor már lejárta a lábát, akkor dobta fel neki a facebook a hirdetést. Igaza lehet a szomszédasszonynak, Zuckerberg mindent lát, tudta, hogy ő mit keres kétségbeesetten. Nálunk még vannak maszkok, hirdették. A cím a város másik felén található, reggel korán indult, kilenckor nyitnak, nehogy megint elvigyék az orra elől. Az üzlet a dohányboltra hasonlított, sötétített kirakattal, a cégtáblájukon fekete alapon, bögyös, piros női sziluett vonaglott. Biztosan női ruhabolt, bánja a fene, gondolta. A pult mögött álló leányzó hasonlóképpen bögyös volt, talán róla mintázták a kirakati hölgyeményt, a domborulatok stimmeltek, a mellei majd kiugrottak a szűk pólóból. Unottan megkérdezte, miben segíthet.
– Maszkot keresnék.
– Rendben, rengeteg változatban létezik, milyen lenne az elképzelése, csipke, latex, állatforma? Van ló, malac és kutyafejű is – nézett rá fura képet vágva az eladó.
– Hát, nekem tök mindegy, bár a csipke szerintem nem véd semmit. A lényeg, hogy a számat meg az orromat takarja.
– Rendben, és a szeménél legyen lyuk? – grimaszolt a lány.
– Hogy a manóba ne, mindenbe beleütköznék, meg nem tudnám kiszámolni a pénzt.
Jóska körbenézett, lehet, hogy ez is egy olyan üzlet, mint az a kávézó, amiről a múltkor a neten olvasott, csupa gyagyást alkalmaznak. Az állam különböző járulék- és adókedvezményekkel támogatja a sérültek foglalkoztatását, ők meg hasznosnak érezhetik magukat és pénzt is kereshetnek. Szegény lány, pedig csinoska. A Jóisten egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz.
– Akkor olyan modell tetszene inkább, ami csak fél arcos. Színelképzelés? Fekete jó lenne?
– Nem is tudom, bár Ibolykám nem nagyon jár sehova mostanság, én szoktam bevásárolni, nekem meg tényleg jobb lenne a fekete – válaszolta Jóska, közben levette a sapkáját, mert már kezdett izzadni a feje, ezek szerint még mindig fűtenek ezek a bolondok.
– Akkor a BDSM300-as modellt tudnám ajánlani, nyolcezerkilencszáz Forint, megmutatom, jó?
Az eladó levett a felső polcról egy dobozt, fel kellett állnia hozzá a létrára. Akkorka rövidnadrágot viselt, ami a strandon bikininek is megfelelt volna. A lány kinyitotta a kartont, és elővett egy fekete bőr maszkot, hosszú, hegyes, fém szegecsekkel kiverve.
– De hát én nem a kutyámnak keresek szájkosarat! Ez egy állatkereskedés? – vakarta meg izzadt fejét Jóska.
– Nem, uram, ez egy szexshop. Nem szado-mazót szeretnének játszani Ibolykával?
A karanténom a nyaralásod.
