Egy új tanulmány szerint a vadon élő emlősfajok nőstény egyedei hosszabb életűek, mint a hímek: átlagosan 18,6 százalékkal élnek tovább ugyanazon faj nőstényei.
Ez az eredmény jóval nagyobb eltérést mutat, mint amit korábbi tanulmányok találtak az embereknél, ahol a nők átlagosan 8 százalékkal élnek tovább a férfiaknál – emlékeztetett rá a BBC hírportáljának cikke.
A tudósok úgy vélik, a vadon élő nőstény és hím állatok élettartama közötti különbség a nemekre jellemző tulajdonságok kombinációjától és a környezeti tényezőktől függ.
Az emberi populációkban a nők tovább élnek a férfiaknál, ezt támasztja alá, hogy a 110 éven felüliek közül tíz emberből kilenc nő. A kutatók szerint ez a minta az első hiteles születési nyilvántartások megjelenése, a 18. század óta jellemzően megfigyelhető.
Az állatfajokkal kapcsolatban az adatok, köztük a vadon élő emlősök nagyszabású felméréseinek hiánya miatt eddig nem álltak rendelkezésre hasonló összegzések.
Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta a nemekre jellemző halálozást 101 vadon élő emlősfajnál.
Az elemzett populációk 60 százalékában a nőstények túlélték a hímeket, átlagosan 18,6 százalékkal hosszabb ideig éltek, mint a fajukhoz tartozó hímek.
Jean-Francois Lemaitre, a Lyoni Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint „a fajok élettartama és öregedése valószínűleg a környezeti viszonyok és a nemekre jellemző genetikai variációk kölcsönhatásától függ”.
A kutató a kanadai vadjuh példáját említette, amelynek különböző populációiról sok adat állt rendelkezésre. Ahol a természeti források folyamatosan elérhetők, kis különbség mutatkozott a nemek közötti élettartamban. Ám azokon a helyeken, ahol a tél különösen kegyetlen volt, a hímek sokkal rövidebb életűek voltak.
A hím kanadai vadjuhok nagyon sok energiát fordítanak a szexuális versenyre, a testtömegük növelésére, és valószínűleg érzékenyebbek a környezeti változásokra. Ezek a tulajdonságok tehát több energiájukat emésztik fel.
A kutatók ugyanakkor azt is megállapították, hogy a nőstények ugyan tovább élnek a hímeknél, de ez nem azt jelenti, hogy az öregedéssel a halálozás kockázata is nagyobb náluk. A hímek várható halálozása mindig magasabb, de a halálozási arány mindkét nemben nagyjából megegyezik az életkorral.
Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a férfiak és nők genetikai különbségei kulcsfontosságúak ezen a területen. Az emberek sejtjei nemtől függően különböző kromoszómákat tartalmaznak. A nőknek két X kromoszómájuk van, míg a férfiaknak X és Y. Az elmélet szerint a nőkben lévő extra X kromoszóma véd a káros mutációk ellen, és ez más fajokra is igaz.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerzője szerint egyértelmű, hogy a kromoszómák hatással vannak a nőstények élettartamára. Hozzáfűzte azonban, hogy a tanulmányban azt mutatták be, hogy a különbségek fajonként nagyon változóak, és ennek a változatosságnak a megmagyarázásához minden faktort figyelembe kell venni.
