Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált / Kirándulás az értelem peremén [When Einstein Walked With Gödel: Excursions to the Edge of Thought]– Typotex Kiadó, 2019 – fordította Jakabffy Éva és Jakabffy Imre – 384 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-55-6
Handabandázás vagy szerény meghátrálás
Biztos sokakkal megesett már, hogy társalgás közben olyan tudományos témák kerültek terítékre, melyek messze túlmutatnak a hétköznapi ember kompetenciáin. Ha ilyenkor – tudatlanságunk biztos tudatában – csendben hallgatjuk a többiek magasröptű és teljesen megalapozatlan fejtegetéseit a relativitáselméletről, a fraktálokról, a végtelenről, akkor az állati jó szórakozás lehet. Persze, az ilyen beszélgetések még sokkal-sokkal viccesebbnek tűnnének, ha nem azt kellene bevallanunk (legalább magunknak), hogy a felvetés lényegét mi sem értjük… Mert valljuk be – és itt bocsánatot kérek a kivételektől – ezeket a „szellem magas régiójába sorolt kérdéseket” és pláne a rájuk adott válaszokat gyakran nem értjük. (S ha el is tűnődünk ezeken, szisztematikusan meg sem próbáljuk végiggondolni.)
Mintha be lennénk oltva okosság ellen!
Pedig a hiba nem (nem csak!) bennünk van, az oktatás már a kezdetektől arra kondicionál minket, hogy vannak olyan őrülten okos emberek, akiknek a szellemi teljesítményéhez nem nőhetünk fel.
- Megdöbbentően új értelmezést találtak a Bibliához!
- Saját kezünkbe vehetjük az evolúciót!
- Miért nem borotválkozott Charles Darwin?
- Rajtunk múlik-e, hogy mit hoz a jövő? WTF?
- Az emberi lét sokkal békésebb és jobb lett az elmúlt évszázadokban
Jim Holt könyve – a megértés forradalma
Az 1954-ben született Jim Holt, amerikai filozófus és esszéista úgy tesz, mintha ezek – az emberek többségében létező – határok, gátlások és tudománnyal szembeni komplexusok nem is léteznének. Miközben felfedezéseik értékét és nagyságát egyetlen pillanatra sem próbálja csorbítani, azt is megmutatja, hogy ezek a „nagy koponyák” is emberek. Elsősorban esendő emberek – hibákkal, bűnökkel, tévedésekkel, hiúságokkal, fóbiákkal, felesleges és jogos félelmekkel, kilengésekkel, gyarlósággal… és lenyűgözően nagy gondolatokkal. Persze, ez így még lehetne a bulvár legmélyebb bugyra is, de
Jim Holt érti azt, amiről mesél.
Sőt, nem csak érti, de a hétköznapi olvasó számára is befogadhatóvá tudja tenni. Úgy, hogy közben nem veszik el a gondolat szépsége! Jim Holt eltünteti a pátoszt, s levakarja a tudományos és filozófiai tolvajnyelvet – amire a gondolat/felfedezés megszületéséhez nyilván szükség volt –, s megmutatja a lényeget. Egyszerűsít, ha kell/lehet, de jó arányérzékkel teszi ezt, s nem csonkítva-lebutítva mutatja be a gondolat/gondolkodás szépségét, hanem
kiemelve a lényeget.
Ráadásul még vicces is!
Jim Holt stílusa tényleg sziporkázó, s a jó helyre jókor elhelyezett poénok – összekacsintások az olvasóval – lehetővé teszik, hogy a leghosszabb fejezetek, vagy a legbonyolultabb problémák kapcsán se lankadjon a figyelem, és ne szűnjön meg az érdeklődés. Az esszék önállóan is olvashatók, de a közöttük felfedezhető összefüggések – a felfedezéseket egymáshoz kötő titkos szálak – egymáshoz fűzik a könyv legkülönbözőbb részeit. Olyan szoros és zárt egységként mutatják be azt, ami az értelem peremén zajlik, hogy az tényleg bámulatos. Lenyűgöző!
A szerző a magas tudomány megközelíthetetlenségének érzését lerombolva azt is érthetővé teszi, hogy nem létezik külön „humán” és/vagy „reál”, mert ez a két terület nem elválasztható egymástól… jobban egymáshoz tartoznak, mint az érem két oldala, hiszen át- és átjárják egymást. Az igazán furcsa, hogy ez leginkább a matematika, a „tiszta matematika” kapcsán válik egészen szembetűnővé.
Az elmúlt években a Typotex Kiadó gondozásában több könyv látott napvilágot, melyek olyan témákban adtak releváns élményt, amikkel hajlamosak vagyunk nem foglakozni. Pedig éppen ezek könyvek ébreszthetnek rá egy-egy téma fontosságára. A közelmúltban megjelent, AMIKOR EINSTEIN GÖDELLEL SÉTÁLT megint egy ilyen kötet, s csak remélni tudom, hogy a megszokott könyvpiaci mechanizmusokkal szembemenve felkapottá, „trendivé” és népszerűvé válik.