Üveggé olvasztotta a megégett áldozat agyát a Vezúv 79-ben történt kitörésekor keletkezett hatalmas hő – állapították meg olasz antropológusok, akik először bizonyították a vulkánkitörés nyomán végbement jelenséget.
A régészek ritkán találnak emberi agyszöveteket feltárásaikon, de ha mégis, akkor az általában sima és szappanos állagú – írták a nápolyi Federico II Egyetem kutatói a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A Vezúv 79-ben történt kitörésekor a közeli Pompeii és a szomszédos Herculaneum lakói szinte azonnal meghaltak a forró lávában, amely néhány óra alatt mintegy 20 kilométernyi területet borított be a vulkántól.
A tanulmányban megvizsgált áldozat, egy fa ágyon feküdt férfi maradványait Herculaneumban tárták fel az 1960-as években. A férfi a feltételezések szerint a Collegium Augustalium kultikus hely gondnoka lehetett.
A Pier Paolo Petrono törvényszéki antropológus vezette kutatócsoport megállapította, hogy az áldozat koponyájának maradványaiban talált agyszövetek megüvegesedtek, azaz a hatalmas hő hatására elégett szövetek üveggé olvadtak.
A közelben talált, szénné égett fa vizsgálatából kiderült, hogy maximum 520 Celsius-fok hő keletkezett a vulkánkitörésből.
„Ez az jelenti, hogy a szélsőségesen sugárzó hő képes volt meggyújtani a testzsírt és a lágyszöveteket elpárologtatni”
– olvasható a tanulmányban. A hatalmas hőt a hőmérséklet gyors csökkenése követte, ami az agyszöveteket üveggé olvasztotta.
A kutatók szerint az áldozat mellcsontjaiban talált megszilárdult szivacsos anyag szintén egyedülálló a más régészeti lelőhelyeken találtakhoz viszonyítva és hasonlít olyan közelmúltbeli történelmi események áldozatainak maradványaihoz, mint a második világháborús drezdai és hamburgi szőnyegbombázás.
„Ez az első alkalom, hogy üveggé olvasztott emberi agymaradványokat fedeztek fel, amely egy vulkánkitörés okozta hő eredménye”
– mondták a Herculaneum régészeti lelőhely illetékesei.
