+ Történelem

Miért tört ki a 2. világháború? – Putyin és a lengyel diplomácia vitába szállt

A sztálinista  propagandát idézőnek nevezte szombat esti nyilatkozatában a lengyel külügyi tárca Vladimir Putyin orosz elnök minapi kijelentését, amelyben kétségbe vonta a Ribbentrop-Molotov paktum, illetve a Szovjetunió szerepét a  második világháború kirobbantásában.

Putyin pénteken, az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek szentpétervári találkozóján ismét bírálta az Európai Parlamentnek a második világháború kitöréséről szóló szeptemberi nyilatkozatát, mely egyformán a háború kirobbantójaként kezelte a náci Németországot és a Szovjetuniót.

Putyin többek között úgy látta: a második világháború nem az 1939 augusztusában kötött német-szovjet Ribbentrop-Molotov paktum következtében tört ki, hanem az 1938 szeptemberében Németország, valamint Olaszország, Nagy Britannia és Franciaország által aláírt, Csehország határ menti területeit a Harmadik Birodalomnak átengedő müncheni egyezmény miatt.

A lengyel külügyi közlemény nyugtalanítónak találta, hogy Putyin hamis, “a sztálini totalitarizmus korszakára jellemző propagandát felidéző képet” mutatott be  a háborús eseményekről, amit – mint rámutatnak – annak idején még  Nyikita Hruscsov  első szovjet párttitkár is elítélt.

Putyin szavai rombolóak nemcsak a lengyel és az orosz szakértők korábbi közös munkájára nézve, hanem rontják az orosz elnök elődjei, Mihail Gorbacsov és Boris Jelcin törekvését a megbékélésre és az igazság keresésére – áll a nyilatkozatban, amely szerint az 1939. szeptember 17-i, a Ribbentrop-Molotov paktumon alapuló szovjet támadás akkor következett be, amikor a lengyel hadsereg a német támadókkal harcolt. Ezzel a nyilatkozat Putyin azon szavaira reagál, miszerint 1939 szeptemberében a vörös hadsereg nem a lengyelek ellen harcolt, mert támadása azon lengyel területek ellen irányult, amelyeket már elfoglalt a német hadsereg.

A lengyel külügyminisztérium felidézi: a vörös hadsereg támadása után Lengyelország több mint fele került szovjet megszállás alá. A tömeges megtorlás során, 1939-1941-ben legalább 107 ezer embert bebörtönöztek, több mint 308 ezer lengyel állampolgárt pedig Szovjetunió keleti területeire deportáltak. 1939 és 1945 között a szovjet üldözéseknek (bebörtönzések, deportálások, kivégzések) összesen mintegy 566 ezer lengyel eshetett áldozatul, köztük van az 1940 katyni mészárlás 22 ezer áldozata – a kivégzett lengyel katonatisztek és értelmiségiek.

A lengyel diplomácia szerint a lengyel-orosz párbeszéd érdekében fel kellene újítani az úgynevezett “nehéz ügyekben” illetékes kétoldalú csoportot.  A 2002-ben megalapított, azóta munkáját többször felfüggesztő  lengyel-orosz munkacsoport közös nevezőkre jutott már többek között a második világháború kitörésének értékelésében.

A varsói közleményre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap azt mondta, hogy nem Moszkva, hanem Varsó képviselői ássák alá éve óta azoknak a szakértőknek a munkáját, akik a két ország történelmének és viszonyának bonyolult kérdéseit hivatottak tisztázni.

“Az agresszív (lengyel) retorika, a fasizmus ellen harcolók emlékműveinek lebontása, az oroszellenes szankciók meghozatalába játszott hangadó szerep, mind egyenes bizonyítéka ennek”

– szögezte le Zaharova.

Miért tört ki a 2. világháború? – Putyin és a lengyel diplomácia vitába szállt
1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Toller Béla

    2019-12-24 - 09:19

    És akkor még csak Breszt-Litovszk lett a határerőd. Azóta a határ méginkább nyugatra tolódott, éls Kelet-Poroszország sincs külön. . Hiába, az erősebb kutya ….. De legalább ne tetszelegne az ártatlan, mindenkit megvédeni igyekvő anygal serepében !

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top