A stop-motion animációra szakosodott Aardman filmstúdió a kilencvenes években lett világhírű Nick Park munkáival, aki többek között megalkotta Wallace és Gromit párosát, valamint ő rendezte a magyar mozikban is nagy sikerrel vetített Csibefutam című filmet. Shaun, a bárány is az egyik Wallace & Gromit-rövidfilmben tűnt fel eredetileg (A Close Shave, 1995) és a karakter népszerűségét kihasználva a következő évtizedben kollégái sorozatot is írtak Shaun köré.
A tévésorozat mellett Shaun, a bárány egészestés filmet is kapott 2015-ben (Shaun, a bárány – A film), most pedig a magyar mozik bemutatják a folytatást.
A Shaun, a bárány és a farmonkívüli című filmben Shaun új barátra tesz szert, ráadásul ő egy másik bolygóról idekeveredett kiskorú földönkívüli, aki amellett, hogy megpróbál hazajutni Shaunék segítségével, fel is fedezi azt a jellegzetes vidéki Angliát, ami az Aardman-filmek jellegzetes helyszíne.
Az első Shaun-filmet Richard Starzak és Mark Burton rendezték, és bár a mostani film új rendezőpárost kapott (Will Becher és Richard Phelan), ezt a néző nem igazán érezheti meg. Ez alighanem annak is köszönhető, hogy mind Burton, mind Starzak jelentős részt vállalt a film forgatókönyvének megírásában, és utóbbi ötlete volt Shaun lakhelyét egy sci-fi történettel kombinálni, ami szintén nem példa nélküli a stúdió történetében, hiszen Wallace és Gromit is jártak már korábban az űrben (A Grand Day Out, 1989).
Aki látta már bármelyik Wallace & Gromit-filmet, vagy valamelyik Shaun, a bárány-részt, az aligha fog csalódni: párbeszéd helyett Mr. Bean-szerű mormogások, vizuális gegek és popkulturális kikacsintások tömkelege várja a nézőt ezúttal is. Utóbbit tálcán kínálja Lu-La, a földönkívüli megjelenése, így a 2001: Űrodüsszeiától kezdve a Star Warson és az X-aktákon keresztül az E.T.-ig bezárólag rengeteg klasszikus előtt tiszteleg a film, amely nem elsősorban a cselekmény komplexitásával hódítja meg a nézőt, hanem a karakterek szerethetőségével és humorával.
A Shaun, a bárány és a farmonkívüli is képes arra a bravúrra, amire az Aardman-filmek többsége: úgy szórakoztatja a legkisebbeket, hogy a szülők sem unatkoznak. Melyik apa nem nevet fel például az új traktorra vágyó gazda kapzsiságán, aki a városban terjedő ufó-őrületet kihasználva azonnal gagyi kalandparkot húz fel a kertjében, majd még nyitás előtt, az egyébként is borsos belépő árát gyorsan átírja egy még magasabb összegre?
Shaun mellett a másik állandó humorforrás továbbra is Bitzer, a kutya, aki minden igyekezete ellenére folyamatosan olyan szituációkba keveredik, ahol egyszerre próbál meg vigyázni a farm rendjére és segíteni Shaunék csínytevéseiben.
Az Aardman stúdió ezúttal sem okozott csalódást, egyedül talán a filmben elhangzó, kissé jellegtelen dalokat lehetne felhánytorgatni nekik. A Shaun, a bárány és a farmonkívüli tökéletes családi mozi lehet a téli szünetben, utána pedig neki lehet állni újranézni a filmben megidézett klasszikusokat, vagy éppen Wallace és Gromit kalandját a Holdon.
