Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki Kerényi Lajos piarista szerzetest, Hollai Ferencet, a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete volt titkárát, a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát és a Palaui Köztársaságban működő Mindszenty High Schoolt vasárnap Budapesten.
A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban.
Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte: az ország, a Kárpát-medence és a világ magyarságának életében is lényeges a díjazottak munkássága, mindaz amit tettek, és amit tenni fognak.
Mindszenty József 63 évvel ezelőtt a Kossuth Rádióban elhangzott beszéde reményt adott a forradalom „feszültségekkel teli, zaklatott napjaiban”. Másnap azonban megjelentek a tankok Budapesten, a körúton.
Lezsák Sándor megjegyezte, gyakran felteszi magának a kérdést, mit mondana Mindszenty József ma, harminc évvel a rendszerváltozás után, az „istentelenné váló Európában”. Majd a főpapot idézte, aki szerint „minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával”.
Kerényi Lajos piarista szerzetes „65 esztendei áldozatos és fáradhatatlan lelkipásztori szolgálatáért” kapta meg a Mindszenty-emlékérmet.
Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője, a Mindszenty Társaság tagja Kerényi Lajost méltatva ismertette: a második világháború idején a tatai piarista gimnázium diákjaként hívták be katonának. A frontra, majd szovjet hadifogságba került. Hazatérve 1946-ban leérettségizett, majd felvételét kérte a piarista rendbe. 1952-ben szentelték pappá.
A hatalomnak hamar szemet szúrt a fiatalokat maga köré gyűjtő, betegeket látogató, kiváló közösségszervező pap, ezért Kerényi Lajos szolgálatának első 25 évét állandó megfigyelés, kihallgatások, újabb és újabb áthelyezés jellemezte. A hatalom azonban nem érte el célját, Kerényi Lajos a zaklatásokat jelként értékelte, hogy fontos, amit tesz, és szolgálati helyein mindenhol virágzó közösségeket hozott létre – mondta Juhász Judit.
Hollai Ferenc a munkás fiatalok között végzett fél évszázados szervező tevékenységéért, a hadifoglyok és az internáltak közötti „bátor jelenlétéért” vehette át az elismerést.
Az őt méltató Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság tagja felidézte: Hollai Ferenc 21 évesen lett a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesületének titkára. Később Lénárd Ödön piarista szerzetes őt bízta meg a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége titkos nyomdájának üzemeltetésével, nyomdagépeinek karbantartásával. Hollai Ferencet egyházi feladatvállalásai miatt letartóztatták, az Andrássy út 60.-ban megkínozták, majd 1948-ban előbb a Buda-Déli központi internálótáborba, majd a kistarcsai internálótáborba került – ismertette Soós Viktor Attila.
MTI/Kovács Attila
A Mindszenty High Scool hét évtizedes ifjúságnevelő munkájáért, Mindszenty József emlékének ápolásáért kapta meg az elismerést.
Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára elmondta: a 241 csendes-óceáni szigetből álló Palaui Köztársaság lakossága alig több mint húszezer, legnagyobb szigetén található a magyar bíborosról elnevezett iskola. A Mindszenty középiskolát 1949-ben alapították, és az, hogy az akkor egy éve börtönben lévő bíboros-hercegprímásról nevezték el, jelzi, hogy Mindszenty helytállása az egész világ figyelmét Magyarországra irányította.
Bencze József, Magyarország manilai nagykövete ismertette: egy amerikai jezsuita határozta el, hogy iskolát alapít Koror szigetén. Az iskolaépítés támogatói között egy névtelenséget kérő magyar is volt, és mivel az ismeretlen magyar adta a legnagyobb adományt, ő javasolhatott nevet az intézménynek. Hozzátette: az intézmény a szigetország legszínvonalasabb iskolája, melynek diákjai ismerik a magyar bíboros életét.
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát a szakrális zenei műveltség érdekében végzett, több mint három évtizedes iskolateremtő és ifjúságnevelő munkájáért tüntették ki.
Dabóczi Kálmán, a Mindszenty Társaság tagja az iskoláról elmondta: az 1988-ban alapított iskola a nyugat-európai, úgynevezett katedrális iskolák magyar változata, ahol a liturgikus szolgálatot végző énekesek magas színvonalú nevelésben, oktatásban, hangszeres képzésben részesülnek.
Az iskola minden diákja kórusban énekel és hangszeren tanul – tette hozzá.
Az emlékérmek átadása előtt az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját az Országházban.
A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte.
Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték.
Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, amikor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben.
A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.
