A land art megjelenésekor – a hatvanas évek végén – a munkák fókuszában többnyire a struktúra, az anyag és a lépték problematikái álltak, később egyre árnyaltabbá vált a természetről való művészeti gondolkodás. Az tolcsvai művésztelep volt az első ilyen hazai kezdeményezés, aminek a tevékenységében a kilencvenes évek óta nyomon követhetők a land art irányzat meghatározó törekvései. Az ezeket megjelenítő alkotófolyamatokból mutat be reprezentatív válogatást – s egyszersmind összegzést is – a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum a Végtelen átjáró című kiállításon a MűvészetMalomban. December 1-jéig látogatható, november 10-én és még pár alkalommal pedig tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket. Kigyós Fruzsina kurátort kérdeztük.
Miért eset a választás a tolcsvai természet-művésztelepre, hogy alkotóit, alkotásait bemutassa az FMC a MűvészetMalomban?
A Ferenczy Múzeumi Centrum fontosnak tartotta, hogy az idén 20 éves tolcsvai természet-művésztelep aktivitását bemutassa, és egy, az elmúlt évekbeli szelekción keresztül megismertesse a látogatóival. A Végtelen átjáró című kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai tolcsvai természet-művésztelep tevékenységét és jelentőségét mutatja be, melyet 1999-ben Stark István képzőművész indított útjára. Az elmúlt húsz év alatt közel negyven művész fordult meg a művésztelepen. A természethez fűződő változó viszonyulásukat tárják fel a résztvevő művészek a kiállításban, különböző kortárs művészeti kifejezésmódokon át – szobrászat, fotográfia, videó, installáció. A válogatás amellett, hogy felsorakoztatja a művésztelep tagjainak jelentős műveit, nagy hangsúlyt fektet az archív anyagok, reflexiók összegyűjtésére és bemutatására, valamint a művésztelep alkotói közötti együttműködések megjelenítésére.
Nem csak magyarországi, hanem határon túli magyarok és más nemzetközi művészek is szerepelnek a kiállításban. Milyen szempontok alapján válogattad a műveket, művészeket?
Az elmúlt húsz év alatt megfordult és alkotott művészek munkáiból válogattam, így kerültek bele a külföldi alkotók is. A művészet határai időnként, szükségszerűen elmosódnak; gyakran összefügg az alkotást önmagában hordozó test- és természetművészet, miközben nyitott más gondolatok felé is. Nem ritkán filozófiai és tudományos álláspontok találkoznak, ütköznek a kultúrák és a környezet problémáival, és felhívják a figyelmünket arra is, hogy mindannyian a természet és az ökoszisztéma részei vagyunk.
Mennyiben változott a land art irányzat a hatvanas évekbeli megjelenésétől kezdve a ’90-es évekig?
A természetművészet, mint művészeti irányzat nem egy kiáltvánnyal indult, hanem a hetvenes évek elején lezajló globalizációs folyamatok, háborúk és az első olajválság keltette életre. Köszönhetően az akkoriban terjedő elektronikus médiának, lehetőséget adott az embereknek, hogy a világ sorsdöntő pillanatairól naprakész információjuk legyen, úgy mint a holdra szállás, vietnámi háború, woodstocki fesztivál, hippi mozgalom. A nem sokkal később bekövetkező atomrobbantások, környezetszennyezések és az 1971-ben létrejövő Greenpeace mozgalom hívták fel a figyelmet arra, hogy a bolygónk a pusztulás útján indult el.
A későbbiekben már ezek az aggodalomra okot adó problémák és az azokra adandó válaszok késztették a tudósokat, művészeket, öntudatos laikusokat, sőt, némelykor a politikusokat is az összefogásra és cselekvésre az éghajlat, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, a globalizáció problémáinak megoldására. Magyarországon kicsit későbbre datálható a természettel és természetben való alkotás, valamint az olyan természetművészeti csoportok megalakulása, mint a tolcsvai természet-művésztelep. Természetesen napjainkban is számos alkotó foglalkozik ezzel a témával, szervez művésztelepet.
A művek egy része egy az egyben került át a malomba, és van, ami videó formájában. Nyilván az volt a cél, hogy minél többet megmutassatok a munkákból.
Igen, szerettünk volna minél többet visszahozni a természetművészeti alkotásokból, de tekintettel arra, hogy ebben a műfajban a legtöbb alkotás efemer jellegű, természeti és évszakváltozásnak vannak kitéve, így azok videó és fotó médiumban élnek tovább a termekben.
Lesznek tárlatvezetések a kiállításban?
A kiállítás december 1-ig látogatható és ez idő alatt több esemény is lesz a kiállításhoz kapcsolódóan, a legközelebbi november 10-én, ahol a művésztelep alapítójával közösen fogunk tárlatot vezetni.
Kiállító művészek:
Balla Enikő, Barabás Márton, Bartha Gabó, Bodnár László, Bukta Imre, Csontó Lajos, Deli Ágnes, Elekes Károly, Erőss István, Colin Foster, Gaál Endre, Gerber Pál, Horváth Krisztián, Koroknai Zsolt, Ludman Éva, feLugossy László, Marosán Ferenc, Martin Henrik, Mátrai Erik, Molnár Ágnes Éva, Pacsika Rudolf, Pál Péter, Pascal Leeman, Péter Ágnes, Pokorny Attila, Rumen Dimitrov, Stark István, Szigeti Csongor, Szirtes János, Thorday Filoména, Vass Tibor, Vincze Ottó, W. Horváth Tibor
