Ingar Johnsrud: Kereszt [Korset]– General Press, 2019 – fordította Vaskó Ildikó – 520 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4522-75-1
Ingar Johnsrud a regény során elképesztő, de végig a hihetőség határán mozgó, kegyetlen történetet alkotott, s ha valóban – ahogy a borító állítja – ő a „skandináv krimiírók legújabb sztárja”, akkor nem kell aggódnunk, hogy borzongás és megoldandó rejtély nélkül maradunk. Az előző mondatot a Kalüpszó című kötet recenziójának végéről emeltem át, s nem azért, hogy növeljem a cikk terjedelmét. A kötetért ITT lelkesedtem, az azt megelőző Követők címűért pedig ITT.
A mostani kötet nem csak zárása, de megkoronázása és betetőzése is az eddigieknek. A hihetőség határán egyensúlyozást olyan magas szinten űzi már a szerző, hogy az Olvasó egyetlen pillanatra sem bizonytalanodhat el a bizonytalanságban. Ingar Johnsrud olyan rejtélyeken hajszolja keresztül Fredrik Beier nyomozót, hogy nem nagyon akarhatjuk letenni a könyvet. Ráadásul a viszonylag rövid fejezetek, s a filmszerű vágások lehetőséget adnak az elcsábulásra: na, csak még egy fejezetet!. Aztán: na, még egy belefér…
…és még egy! és még egy!
A megelőző két kötetek halottnak hitt szereplői újra visszatérnek, s az előző történetek új megvilágításba kerülnek. De nem kell emiatt sajnálkoznia annak, aki nem olvasta a Követőket és a Kalüpszót. Johnsrud elképesztően profi: újra mesél annyit, amennyit muszáj a „végső, nagy nyomozás” megértéséhez, s közben nehezen csillapítható éhséget ébreszt az előzmények iránt. Szóval, aki a Kereszttel kezdi, az sem fog csalódni… viszont szinte garantált, hogy meg fogja szerezni az előző két kötetet is.
Federik Beier nyomozó személyes sorsa a korábbiaknál is mélyebben belekeveredik a nyomozásba, hiszen a politikai- és hadászati célú nemzetközi összeesküvés kulcs figurájává a saját régen halott apja lép elő, s ennek kapcsán az is kiderül, hogy ő maga már akkor súlyosan érintett szereplője volt az ügynek, amikor még fogalma sem volt arról, hogy a háttérben miféle erők mozognak.
Politika és demokrácia
Bár egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a Kereszt „csak” egy regény, s „a valósággal való bármilyen egyezés…”, mégsem ereszti az olvasót az, ahogy a szerző leírja a végletekig demokratikusnak látszó politikai élet mögött meghúzódó mocskos összefonódásokat, melyekről a hétköznapi ember mit sem sejt. Az első kötetből megismert politikusok újra felbukkannak, s kiderül róluk az, amit a nyomozó régebben feltételezett, sőt annál sokkal több is.
A „nemzetközi szál”
„2005-ben járunk. Az egész egy szüléssel kezdődik a pakisztáni főváros, Iszlamabád diplomáciai enklávéjának egyik kórházában. De a nő, aki hamarosan szülni fog, nem pakisztáni. A szomszédos Afganisztánból származik, és a norvég különleges erők katonái szállították oda. mert a születendő gyermek apja nem akárki. Egyike azoknak, akik a tálibok rettegett vezetőjének belső köréhez tartoznak. És ez a férfi azt állítja, hajlandó elárulni a főnökét egy nagyon különleges megállapodásért cserébe.”
– állítja egy el nem készült leleplező filmben a regény elején meggyilkolt riporternő. Beier nyomozó munkája során kiderül, hogy a titokzatos afgán férfi azóta az Iszlám Állam egyik legbefolyásosabb vezetője lett, a nő pedig – gyermekét eltitkolva – a rendőrség kötelékében tevékenykedik. Beier legszűkebb környezetében, s bár ő – mármint a nő – a titkolózáson kívül mást nem tett, mégis kénytelen a nyomozás érdekeit figyelmen kívül hagyva bizonyítékokat megsemmisíteni… Sőt, talán a bizalommal visszaélve Beiert kivonja a forgalomból.
A személyes vonatkozások
Fredrik Beier eleinte azt hiszi, hogy véletlenül bukkan fel lépten-nyomon a régóta halott apjának emléke. Aztán lassan kibontakozik, hogy az apa kulcsfigurája volt annak az ügynek, amelynek szálai máig érnek. Beier a nyomozás során rájön arra is, hogy fia tizenöt évvel korábbi halála – ami miatt tönkrement a házassága és kisiklott az élete – nem úgy esett, ahogy eddig ezt ő gondolta. A lakástűz, melyben a kisfiú meghalt nem az ő gondatlanságának eredménye…
… és Beiernek most lehetősége van bosszút állni az elcseszett életéért. Ott áll a távcsöves puska mögött… mert mások, akiknek ez az érdeke, úgy szervezték, hogy ott álljon. Meghúzza-e a ravaszt? S ha igen/nem, az változtat-e bármin is?
***
Ingar Johnsrud Kereszt című regénye önmagában is összetett, izgalmas és lebilincselő. A trilógia egészét tekintve pedig briliáns, elképesztő, patikamérlegen ki nem számítható egyensúlyban vannak benne a legkülönfélébb elemek. A véres gyilkosságok részletes leírása jól megfér a legmélyebb lelki tusakodással, és a folyton kizökkenő nyomozással. Sőt, még a humorral is. A mellékszereplők sem elnagyoltak, s mindenki kulcsfontosságúvá válik a regényben. Miközben az olvasó mindenkire gyanakszik, talán csak Beier felügyelőre nem, aki a történet egy bizonyos pontjától lehet, hogy önmaga után nyomoz: elkeseredetten és elszántan. Hiszen meg akar akadályozni egy politikai merényletet!
