Későújkori lelet – közreadja Tillmann J. A.
1. Mit gondol a rovásírásról?
A reneszánsz miszticizmus, a történeti legendárium és a helyi identitásproletariátus szerencsétlen találkozása a posztmodernben. Reciklálása nem előzmény nélküli a történelemben; germán változata, a Runenschrift az SS logójaként híresült el.
2. Hogyan találkozott a rovásírással? Hogyan figyelt fel rá vagy kitől hallott róla? Mi az ehhez kapcsolódó legjelentősebb emléke?
A 90-es években tűnt föl a peremeken, párhuzamosan más újpogány fejleményekkel. Aztán az igazán haladott falvak végében felállították az első rovott helységnévtáblákat; a járványos róhatnék azóta országos kórrá vált. Szigliget környékén láttam, hogy egy hazafi a névtábláján rovásírással is tudatta nevét, hogy az arra járó szíriusziak könnyebben megfejtsék.
3. Szokott-e kapcsolatba kerülni olyan emberekkel, társaságokkal, akik számára valamilyen szempontból jelentőséggel bír a rovásírás?
Isten ments!
4. A családja, barátai, ismerősei körében elő szokott-e kerülni a rovásírás témája? Mit gondolnak róla?
V. István költő barátom megjegyzésére emlékszem: szerinte a rovásírók valójában az idegennyelv ismeretének hiányát próbálják ezúton áthidalni… Emlékezetes volt a Mi a magyar? című kiállításon a Sztálinváros vége című, rovásírásos helységnévtábla, a Societé Realiste munkája.
5. Mi a véleménye a rovásírásos helységnévtáblákról?
Hagymázas agyakban fejlesztett kenőanyag a létezés magyar lejtőjén történő hanyatlás előmozdítására.
6. Mi a véleménye arról a felvetésről, hogy a rovásírást tanítani kellene az iskolában?
Majd miután a félázsiaiak visszatértek őshazájukba, és újra egészen közép-ázsiaivá válnak.
7. Az Ön szerint kapcsolódik-e a rovásírás a Hungarikumokhoz?
A Nemzeti Elhanyatlás Rendszerének kibontakozását elnézve erre jó esély van, ezáltal ui. egyre kompatibilisebbé válik a hasonló hagymázakhoz.
