Elvesztette kedden a koblenzi tartományi bíróságon a családja Rajna menti várának (Burg Rheinfels) visszaszerzéséért indított perét a Hohenzollern-família feje, Georg Friedrich porosz herceg, az utolsó német császár ükunokája.
A vállalkozóként tevékenykedő 43 éves nemes üzleti hasznosításra kívánta megszerezni az épületegyüttest, amelynek egyik része romos, másik részében pedig négycsillagos kastélyszálló működik.
A 13. században épült erődítmény – amelynek nagy részét a 18. század végén francia csapatok felrobbantották – a 19. században került a Hohenzollern-házhoz. A császárságnak az első világháború végén bekövetkezett bukása révén a közeli Sankt Goar város vehette tulajdonába, azzal a feltétellel, hogy nem adja el és megőrzi kulturális emlékként.
A városi önkormányzat az épen maradt részeket 1998-ban bérbe adta a jelenlegi szállodát üzemeltető társaságnak, 99 évre. A herceg erre hivatkozva perelte be a várost, a kastélyszálló üzemeltetőjét és Rajna-vidék-Pfalz tartományt.
Értelmezése szerint a bérleti szerződés – amelyet a felek egyetértésével újabb 99 évre meg lehet hosszabbítani – lényegében a Burg Rheinfels elidegenítését jelenti, ami ellentétes a Sankt Goarral 1924-ben kötött megállapodással, ezért az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra, a Hohenzollern-családra.
A bíróság ítéletében rámutatott, hogy a császárság bukása után a Hohenzollern-vagyon állami kezelősége nem a családi magánvagyon, hanem az úgynevezett csatolt különvagyon kategóriájába sorolta a várkastélyt. Ezért nem is a családra, hanem az állami vagyonkezelő jogutódjára, Rajna-vidék-Pfalz tartományra szállna az ingatlan tulajdonjoga, ha esetleg bebizonyosodna, hogy a bérleti szerződés valóban ellentétes az 1924-es megállapodással – indokolta a hercegi kereset elutasítását a koblenzi bíróság.
A döntés nem jogerős. A felperes még nem döntötte el, hogy fellebbez-e. A tartományi kormány kulturális minisztere és Sankt Goar polgármestere, Konrad Wolf és Horst Vogt helyi hírportálok beszámolói szerint üdvözölte az ítéletet.
Az önkormányzat, a tartományi kormány és a szállodát üzemeltető társaság eurómilliókat ölt a vár fejlesztésébe, a Hohenzollernek „rablóhadjárata” pedig nem vezetett sikerre, legalábbis egyelőre – fogalmazott Horst Vogt.
