Anthony Burgess Gépnarancs című regényének eddig ismeretlen folytatása került elő az angol író hagyatékából.
Az A Clockwork Condition (Gépnarancs-betegség) című 200 oldalas kézirat Burgess 1962-ben írt regényének témáit viszi tovább, valamint a szerző gondolatait gyűjti össze az emberiség állapotáról – olvasható a BBC hírportálján.
A kéziratban Burgess a regényből készült 1971-es Stanley Kubrick-film, a Mechanikus narancs körül kialakult vitára is kitér.
A Gépnarancs egy „ultraerőszakos” bűncselekményeket elkövető tizenévesről szól, akit elítélnek, majd az állam egy különös gyógymóddal megpróbálja kigyógyítani.
A film nagy közönségsiker volt az Egyesült Államokban, Oscar-díjra is jelölték. Nagy-Britanniában azonban 16 héttel a bemutató után maga a rendező kérte, hogy vegyék le a mozik műsoráról, mert bűncselekményekkel hozták kapcsolatba és rengeteg negatív kritikát kapott. Csak 1999-ben, Kubrick halála után vetítették újra.
A Clockwork Condition kéziratát Burgess iratai között találták meg, amelyek az író braccianói házában, Olaszországban voltak, amíg az író halála után az épületet el nem adták.
A hagyaték ezután Manchesterbe került, ahol a Nemzetközi Anthony Burgess Alapítvány feldolgozza.
Az író „az emberiség jelenlegi állapotáról alkotott nagy filozófiai számadásként” jellemezte a kéziratot, amelyben a technológia, mindenek előtt a média, a film és a televízió emberiségre gyakorolt hatása miatti aggodalmait írta le.
Megmagyarázta a Gépnarancs szokatlan címét is.
„1945-ben, hazatérve a háborúból egy kocsmában hallottam, amint egy nyolcvanéves londoni azt mondja: ez olyan bizarr, mint egy gépnarancs. Majdnem húsz éven át szerettem volna valaminek ezt a címet adni”
– írta.
Andrew Biswell, a Manchesteri Egyetem irodalomprofesszora, az alapítvány elnöke elmondta, hogy Gépnarancs eddig kiadatlan folytatása új fényt vet az íróra, a filmrendezőre és a közismert regényre.
„Burgess leghíresebb művét új kontextusba helyezi az A Clockwork Condition, többet tudunk meg belőle az író bűnről, bűnhődésről és a vizuális kultúra lehetséges káros hatásairól alkotott nézeteiről”
– tette hozzá.
A professzor szerint a szerző akkor hagyta félbe a kéziratot, amikor rájött arra, hogy „regényíró és nem filozófus”.
Ezután 1974-ben kiadott egy rövid, hasonló témájú önéletrajzi regényt, A narancsműves testamentumát.
Pénteken a londoni Design Museumbam Stanley Kubrick-kiállítás nyílik, amelyben a Mechanikus naranccsal kapcsolatos tárgyak is láthatók lesznek.
