Hivatalosan megnyitották az új Bauhaus múzeumot pénteken a németországi Weimarban, a 100 éve alapított művészeti és iparművészeti mozgalom első központjában, és elkezdődött A Bauhaus Weimarban él (Das Bauhaus lebt in Weimar) című fesztivál, amelyet az évforduló alkalmából rendeztek.
A Türingia tartományi város központjában álló ötszintes, 2000 négyzetméteres épület kívülről szürke, ablaktalan, bunkerszerű betonkockának tűnik, belülről viszont világos és tágas, és az első kritikák szerint méltó otthon A Bauhaus Weimarból származik (Das Bauhaus kommt aus Weimar) című állandó kiállításnak, amelyen csaknem 1000 alkotás – köztük például Breuer Marcel magyar formatervező Vaszilij néven is ismert, B3 elnevezésű széke – révén mutatják be az irányzat történetét.
A minimalista épület Heike Hanada német építész munkája, 22,6 millió eurót (7,26 milliárd forint) költöttek rá, kivitelezése három évig tartott. A tervet nemzetközi pályázaton választották ki, amelyen 536 építésziroda indult.
A nyertes pályázatról sok vita volt, még tüntetést is tartottak ellene, és a helyszínválasztással sem értett egyet mindenki. Az új múzeum a nemzetiszocialista múlt egyik fő helyi építészeti emléke, az úgynevezett Gauforum szomszédságában áll. A ma tartományi államigazgatási irodaháznak használt épületből irányították a náci rezsim idején a térségben kényszermunkásokkal végeztetett beruházásokat, felépítésében is részt kellett venniük kényszermunkásoknak, akiket a közeli Buchenwald koncentrációs táborából vezényeltek ki.
Az új múzeumot tudatosan helyezték el a Gauforum közelében, mert nem lehet a Bauhausról az elűzetésének története nélkül megemlékezni – hangsúlyozta a megnyitó ünnepségen Benjamin-Immanuel Hoff tartományi kultuszminiszter német hírportálok beszámolói szerint.
A hivatalos ünnepség után három napig tartó népünnepély kezdődött, amely 24 helyszínt köt össze a városban. Nemcsak a Bauhaust ünneplik, hiszen 2019 az első modern demokratikus német államberendezkedés, a weimari alkotmány kidolgozásának is a 100. évfordulója.
A fesztiválon a többi között hang- és fényinstallációk, bábszínházi és táncszínházi előadások, performanszok és hangversenyek révén mutatják be a Bauhaus és a német köztársaság születésének korát, és a látogatók vasárnap késő estig ingyen tekinthetik meg az új múzeum kiállítását.
A Bauhaus interdiszciplináris és nemzetközi tervezőiskolaként indult. A nácik számolták fel. Alapításának 100. évfordulójára alkalmából nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek előtte szerte Németországban.
„A Bauhaus Németország legjelentősebb és leghatásosabb kulturális vívmányai közé tartozik”, és „a modernség szinonimája lett”
– emelte ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök még januárban Berlinben az egész évben tartó rendezvénysorozatot elindító összművészeti fesztivált megnyitó beszédében.
Az első, weimari tervezőiskola megalapításától az utolsó – berlini – iskola bezárásáig alig 14 év telt el, az eredmények mégis világra szólóak – húzta alá az államfő. Mint mondta, 1919-től 1933-ig
„egy csoport ihlettel teli alkotó nagyszerű dolgokat hozott létre az építészetben, a képzőművészetben, a táncban, a formatervezésben, a tipográfiában, de a fotográfiában és a filmben is”.
A weimari intézményt vezető Walter Gropius és az utána következő igazgatók – Hannes Meyer és Ludwig Mies van der Rohe – a nemzetközi művészeti avantgárd egyik központjává tették az iskolát, olyan alkotókat nyertek meg oktatónak, mint Paul Klee német és Vaszilij Kandinszkij orosz festőművész, akiről Breuer Marcel elnevezte ívelt acél csővázas szerkezetű székmodelljét.
A Bauhausnak számos további magyar származású tagja és követője is volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező és filmes, az egyik leghíresebb magyar művész.
Bálint Marcell
