+ Képzőművészet

A remény és a szabadság időszaka elevenedik meg a Publikus Magánügyek kiállításon

A mai kiállítással kapcsolatban megint az a jó érzésem van, hogy sikerült valami újat, eredetit létrehozni – mondta Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális ügyekért felelős alpolgármestere a Publikus Magánügyek kiállítás megnyitóján.

Március 28-án nyílt meg a szentendrei MűvészetMalomban a Publikus Magánügyek című kiállítás, mely a ’90-es évek magyarországi képzőművészetéről igyekszik képet adni 30 magángyűjtő több mint 350 művével. A megnyitó vendégeit Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója köszöntötte. Felidézte, hogy a hazai múzeumokban korábban létezett egyfajta bizalmatlanság a magángyűjteményekkel szemben. A 90-es évek magyar művészetének történetét nem lehetne korrekt módon megírni, ha a hazai magángyűjtemények ide vonatkozó műveit nem vesszük figyelembe.

fotó: Várkonyi Zsolt

Az összegző tárlattal a múzeum célja az volt, hogy bemutassák, miként jelenik meg egy adott korszak a magángyűjteményekben. Gulyás Gábor a tárlatot közös sikerként aposztrofálta, és külön köszönetet mondott a magángyűjtőknek, akik nagy számban álltak be a kezdeményezés mögé.

A mai kiállítással kapcsolatban megint az a jó érzésem van, hogy sikerült valami újat, eredetit létrehozni. Olyan már többször előfordult itt a MűvészetMalomban is, hogy egy jelentős műgyűjtő gyűjteményéből válogatva mutatunk be kiállítást. Most azonban adva van egy narratíva, egy sok szempontból érdekes történet, melynek társadalmi, szociológiai, politikai és természetesen képzőművészeti vonatkozása is van. Ezt a történetet meséljük most el harminc magángyűjteményből válogatott több száz műalkotás segítségével. A több száz műalkotás végül egy történetté áll össze, ez a történet a mi történetünk

– mondta Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális ügyekért felelős alpolgármestere.

Hozzátette: a 90-es évek hallatlanul izgalmas történelmi időszak volt, és érdekes aspektus, hogy a legnagyobb magyar műgyűjtők mely alkotásokat tartották érdemesnek gyűjteni a korszakból.

Nagy Kriszta a “Kortárs festőművész vagyok” című fotója előtt – fotó: Várkonyi Zsolt

A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitotta meg, aki felidézte a műgyűjtés és a 90-es évek történetét.

„A 90-es évek a remény és a szabadság időszaka volt, a változások fokozatossága és előre nem látható iránya miatt a művészek számára inkább a reményé. A megvalósulás ugyan a jövőbe helyeződött, de volt ok bizalomra. A szabadság a művészi gondolatok szabad megszületését, áramlását és az ideológiai kényszerektől való megszabadulást jelentette. A 90-es évektől pályára kerülő művészek számára ez már evidencia volt. Tágabb perspektívából nézve ez a szabadság nagyfokú nyitottsággal járt együtt. Nyitottság a világra, a különböző gondolatokra, a művészi módszerekre, eszközökre, médiumra, technikára és formára, nem utolsó sorban a művészi önreflexióra”

Tatai Erzsébet nyitóbeszéde a Publikus Magánügyek kiállítás március 28-ai megnyitóján a MűvészetMalomban – fotó: Várkonyi Zsolt

Kiemelte: a magángyűjtemény a gyűjtőért van, de amikor közintézményben mutatják be, mindenki javára válhat, mint a Publikus Magánügyek kiállítás is. A megnyitó végén a kiállítás kurátorai, Muladi Brigitta és Schneller János köszönetet mondott a gyűjtőknek, valamint azoknak a művészeknek, akik instrukcióikkal segítették az installálást.

Muladi Brigitta és Schneller János, a Publikus Magánügyek kiállítás kurátorai – fotó: Várkonyi Zsolt

A kiállítás május 12-ig látogatható.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top