+ Zene

Papírunk van arról, hogy világzenét játszunk

Van egy vastag könyvem, az a címe, hogy World Music, the Rough Guide. A szerző az első oldalon próbálja meghatározni mi is az a “világzene”, de nem tudja megmondani, csak azt, hogy mi nem az.

Hogyan születhetett meg a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúra-környezetében a táncházmozgalom, milyen helyet foglal el a mai kulturális életben, és hogy miért fontos a faluban hagyományozódott és a városi kultúra közötti mezsgye szélesítése. Ezekről is beszél a nullahategy.hu kultportálon Hamar Dániel, a Muzsikás együttes vezetője, bőgőse.

Akkoriban rockegyütteseket lehetett tönkretenni azzal, hogy letiltotta őket az akkori egyetlen lemezkiadó. Nálunk ez nem nagyon fordult elő, hiszen egy népdalt nem lehetett betiltani. Petőfit be lehetett, az Illés egyik lemezéről le is tiltották, hogy“Európa csendes, újra csendes/ Elzúgtak forradalmai”. De a cenzúra velünk nem törődött, ha a lemezre azt írtuk: népdal-szöveg – mondja a zenész a táncházmozgalom kezdeteiről. (…)

A magyar nyelv az egyik legnagyobb kincsünk. Rendszerszerűen tanít meg minket gondolkodni, szerintem ezért vagyunk olyan sikeresek matematikában, sakkban, tudományokban, zenében.

Tény, hogy ezekben eredményesebbek vagyunk, mint más népek. Az egyik legszebb példa Teller Ede, a részecskefizika egyik legnagyobb tudósa, ő azt mondta, hogy ha nem magyar lett volna az anyanyelve, megrekedt volna egy középiskolai fizikatanár szintjén. Azt is mondta: “minden nap Adyt olvasok”.

Hamar mesél még arról is, Hogyan kopogott be a 16 Horsepower frontembere, Éri Pityu (Éri Péter a Muzsikás brácsása) tordasi házába, hogy engedélyt kérjen a Betyárnóta feldolgozásához. A teljes interjút a hullhategy.hu oldalán találod.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top