+ Irodalom

Kékszakáll, a sorozatgyilkos meséje

Megérkeztünk. Ez a Kékszakállú vára. Judit, jössz-e még utánam?

Sorozatgyilkosnak hívják azt az elkövetőt, aki három vagy több embert öl meg különböző időpontokban. A gyilkosságok között általában van egy nyugalmi időszak, amelyet érzelmi lehűlésnek is neveznek. Ez a periódus tarthat napokig, hetekig, hónapokig vagy éppen évekig is. A legtöbb sorozatgyilkos pszichopata, mivel általában személyiségzavarosak és nem elmebetegek, így gyakran normálisnak és kedvesnek tűnnek, környezetük semmi különöset nem vesz észre rajtuk, olyanok, mint bármelyik átlagos szomszédunk, kedvesen üdvözölnek fűnyírás közben és nem hagynak véres lófejet a kocsifeljáródon. Sőt, kutyapiszkot sem. A gyilkosságokat hasonló módon követik el és az áldozatokban mindig van valami közös vonás (kor, nem, hajszín, rövidnadrágot hordók vagy az utcalányok irritálják őket, vagy hasonlók). A sorozatgyilkos kifejezést egy FBI-ügynök alkotta meg a hetvenes években, tulajdonságaik tanulmányozására, a potenciális áldozatok kiszűrésére, az Egyesült Államokban sajátos foglalkozás, a profilozó jött létre, az ő életüket mutatja be a Gyilkos elmék szappanopera. Ismertté és média által felkapottá Ted Bundy révén vált a fogalom, pedig nem ő volt az első regisztrált elkövető, hanem egy mesehős.

Bartók A kékszakállú herceg vára c. operája a tízes években íródott, az akkoriban divatos elmagányosodás érzése jegyében. A hírhedt, szomorú vár a férfilélek szinonimája, ahova megérkezik a mindent felforgató szerelem, egy nő alakjában. A férfiú boldog, hogy végre van kivel megosztani addig szerzett javait, mindent átenged nejének, és felfedi lelkének rejtett zugait, átadja a titkos szobák kulcsait. Judit elborzadva szemléli a kínzókamrát, a fegyverraktárt, a kincstárt, kicsit megnyugodva és örömmel telve, no, ezt én mind megérdemlem, a virágoskertet és a végtelen birodalmat. Elhessegeti a kellemetlen gondolatot, mint egy undok döglegyet, a mindenütt felbukkanó vércseppek kapcsán, és mint egy harckocsi, törtet előre, semmi se maradjon az urának, legyenek a javak, az ágy és az abbéli élmények közösek, hiszen erre esküdtek fel a templomban. A könnyek tava után Judit kíváncsisága már kielégülni látszik, megnyugodhat, bár a herceg is csupán ugyanolyan, mint a többi férfi, kicsit agresszív, hirtelen, szeret katonásdit játszani, ügyetlenkedik, ilyenkor megsérül, de azért megteremtette a biztonságot a felesége számára. De innentől nincs megállás, feltárul a hetedik ajtó, és „ott van mind a régi asszony”. Judit is egy lesz közülük, hiába szeretne az egyetlen lenni.

A horrorisztikus sztori alapja Perrault tizenhetedik századi mesekönyve. A fiam ajándékba kapta ötödik születésnapjára, az első történet elolvasása után eldugtam a polc mélyére, és gyalázat, de megszabadultam tőle. A kékszakállú herceg vára az első lejegyzett sorozatgyilkos története.

Gilles de Rais báró, az előkelő francia Montmorency-Laval család tagjaként részt vett a százéves háborúban, és testőrként harcolt Jeanne d’Arc oldalán. Hősiességével és kegyetlenségével kiemelkedett társai közül, többször kitüntették. 1430 után felhagyott a katonáskodással, visszavonult Machecoul várába, ahol fékevesztett tivornyákba, költekezésbe kezdett. Az erődben, mint a Kékszakállú-mesében, voltak tornyok, lőrések, börtön és kínzókamra is. Mivel hadizsákmányra már nem számíthatott, az összeharácsolt javak gyorsan elfogytak a kincstárból, a nemes teljesen eladósodott, ekkor fordult az alkímia és az okkultizmus felé, aranycsinálással szerette volna pótolni vagyonát. Felfogadta Prelatit, a híres alkimistát, vele felidéztek egy Barron nevű démont, aki megparancsolta, áldozzanak fel gyermekeket a Sátánnak. Legalábbis ezt vallotta a báró az inkvizíciónak, amikor Nantes püspöke beidézte, ugyanis de Rais megszentségtelenített egy templomot és elrabolt egy papot is, kénytelenek voltak végre elfogni. A vizsgálatok közben kiderült, hogy rengeteg gyermek eltűnését jelentették a környékről, de a szülők panaszára mindig azzal reagáltak, a fiúk elszöktek vagy rablók áldozatául estek.

Ugyan de Rais vallomását kínzásokkal kényszerítették ki, de szolgái, társai ugyanezt mesélték el, a horrorisztikus történet beteg elmétől származik, bárkié legyen is, az inkvizítoré vagy a báróé. Kamasz és gyermekkorú fiúkat csaltak magukkal, akiket a várban tartott mulatságra drága ruhákba öltöztettek, finom falatokkal etettek, majd borral és bódító szerekkel leitattak. Ilyenkor felvitték őket egy külön terembe, ahol csak a kiválasztott vendégek lehettek jelen. Meztelenül kikötözték az áldozatot, tapogatták és maszturbáltak a testére. Mikor a fiú magához tért, megnyugtatták, elengedik, mehet békével, ez csupán egy játék volt. Ehelyett kegyetlenül meggyilkolták, általában de Rais saját kezűleg vágta át a torkukat, ritkán hagyta ezt a feladatot a szolgájára, látszólag a gyilkolásban lelte legnagyobb örömét. A vizsgálatok szerint akár kétszáz is lehetett az áldozatok száma, képtelenség volt azonosítani őket, mivel többségüket elégették. Mivel a báró semmit sem tagadott, 1440 októberében felakasztották. Ez a hátborzongató sorozatgyilkosság ihlette Charles Perraultot A kékszakállú herceg vára c. mese megírására, feltétlen szükségét érezte, hogy a szörnyűségeket a kicsik elé tárja.

Mikor legközelebb valaki azt mondja, meseszép vagy, nem árt megkérdezni, melyik mesére is gondolt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top