A Berlinálé első huszonhárom évét a férfi rendezők uralták, mígnem 1975-ben a zsűri a fesztivál történetében először női rendezőnek ítélte oda az Arany Medvét. Mészáros Márta akkor kitüntetett Örökbefogadás című filmjének digitálisan felújított változatát idén újra műsorára tűzi a Berlinálé. A Collegium Hungaricum Berlin ennek kapcsán február 13-án a Mészáros-életmű két másik fontos darabját vetíti le: a New York-i MoMA-ban debütáló Ők ketten és a Cannes-ban a zsűri nagydíjával kitüntetett Napló gyermekeimnek című filmeket. A vetítéseket követően Mészáros Márta rendezővel és Hanna Schygulla színésznővel beszélgetnek.
Abban az évben, amikor Mészáros Márta elnyerte az Arany Medvét, Hanna Schygullát harmadszorra tüntették ki a Német Filmdíjjal, ezúttal Wim Wenders Téves mozdulat című filmjében nyújtott alakításáért. Schygulla, akit Rainer Werner Fassbinder állandó színésznőjeként ismer a világ, pályája során több mint hetven filmben játszott, olyan elismert rendezőkkel dolgozott, mint Jean-Luc Godard, Andzrej Vajda, Fatih Akin és Tarr Béla. 2010-ben a Berlinálé Arany Medvével méltatta az életművét.
Mészáros Márta filmhíradósként, dokumentumfilmesként kezdte pályafutását. Első játékfilmje, az Elátkozott nap Kovács Kati énekesnő főszereplésével mérföldkőnek számít a magyar filmművészetben: Magyarországon női rendező először készített játékfilmet.
Az 1975-ös Arany Medvét, amely Mészáros Márta első komoly nemzetközi elismerése volt, rengeteg egyéb díj követte, Mészáros filmjeit többek között Cannes-ban, Velencében és Chicagóban is kitüntették. A rendezőnő az évek során vissza-visszatért Berlinbe, utoljára 2007-ben a Berlinale Kamera-díját vehette át. Németországban az utóbbi években gyakran méltatták Mészáros Márta munkáját, 2017-ben a berlini Arsenal és a wiesbadeni goEast Fesztivál is bemutatott jó párat a rendezőnő életművének kiemelkedő darabjaiból. A Berlinálé retrospektív programjáért felelős Rainer Rother, a Német Filmmúzeum művészeti igazgatója Mészáros Mártát az alkotói filmek úttörőjeként, az egyik legjelentősebb női filmrendezőként tartja számon, akinek munkássága számos német női filmkészítőt inspirált (berlinale.de).
Mészáros Márta előszeretettel dolgozik női témákkal, gondosan formálja meg női főhőseit, hogy aztán más nők és férfiak tükrében mutassa meg őket. Nők magányos vagy közös felkelése, csendes ellenállása vagy harsány lázadása az uralkodó rend ellen, fiatalabb lányok és idősebb asszonyok kapcsolata, a gyermek utáni vágy, vagy éppen ellenkezőleg, az anyaság, a gyermek elutasítása mind Mészáros visszatérő témái közé tartozik.
Az Ők ketten (1977) története egy női munkásotthon igazgatónője (Marina Vlady) és egy ott lakó fiatal, nyíltan lázadó munkásnő barátsága köré épül. Egyikük sem felel meg a számára előírt szerepeknek: az igazgatónőt az elöljáró pártkatona fenyegeti, de összetűzésbe kerül a férjével is, aki éppen Mongóliába készül. A munkásnő a szálló spiclijét provokálja, miközben alkoholista férjével próbál dűlőre jutni. Nem csak a női szereplők, hanem a háttérbe szoruló férfiak is élő, többnyire rokonszenves figurák, nem okozói, csak körülményei a nők gondjainak. Mészáros Márta biztos kézzel komponált képsorokban követi hőseit a munkásszálló és a varroda világában, a vonaton, a szűk utcákon, ahol a parasztházak hátterében paneltömbök emelkednek. De látjuk őket olyan helyeken is, ahol nem mozognak annyira otthonosan: a kocsmában, ahol – ez a film egyetlen abszurd jelenete – a körülöttük ülő férfiak egyszer csak a terem közepére szorítják őket, és a film végére eljutunk a maga kegyetlenségében ábrázolt, férfiakkal teli alkoholelvonóra is. Az egyik fontos szereplő jelenléte szinte csak ekkor tudatosul a nézőben. A munkásnő piros kabátos, szőke loknis kislánya is részese a történetnek: fél, örül, bízik, kivár és végül ő is dacolni kezd.
Ez az akkora kamasszá érett szőke loknis, piros kabátos kislány (Czinkóczi Zsuzsa) játszotta öt évvel később a Napló gyermekeimnek (1982) főszerepét. Ugyanaz az őszinteség és dac jellemző erre a figurára is. Juli 1947-ben szovjet emigrációból tér haza fogadott nagyszüleivel a háború utáni Budapestre. Nagyapja húga, a sikeres pártkarriert befutó, gyermektelen Magda (Anna Polony) fogadja magához a családot. Juli nem kér Magda anyai gondoskodásából, viszont megismerkedik a kritikusan gondolkodó mérnökkel, Jánossal (Jan Nowitzki), akit a bizalmába avat. Ahogy Magda egyre erőszakosabban próbálja hatalmába keríteni Julit – beszédes, hogy Magdát a film története során börtönparancsnokká léptetik elő -, így küzd Juli egyre elszántabban a szabadságáért. Mészáros Márta életet lehel a történelmi tabló figuráiba, úgy beszél súlyos bűnökről, hogy bűnöst nem, csak áldozatokat láttat. A szereplők, mint az Ők ketten-ben, itt sem okozói, hanem körülményei egymás szenvedésének.
- Együttműködő partnerek a Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Nemzeti Filmarchívum
A CHB 2019 február 13-i programja:
14:15 Fazekas Eszter filmtörténész bevezetője Mészáros Márta munkásságához
14:30 Vetítés: Ők ketten (rendező: Mészáros Márta, 1977, 97 min, magyar nyelven angol felirattal), angol nyelvű bevezetőt tart: Gaby Babić, filmkurátor, 2010 és 2017 között a wiesbadeni goEast Filmfesztivál igazgatója
16:45 Vetítés: Napló gyermekeimnek (rendező: Mészáros Márta, 1982, 106 min, magyar nyelven angol felirattal), angol nyelvű bevezetőt tart: Borjana Gaković filmtörténész, filmesztéta
19:00 Beszélgetés Mészáros Mártával és Hanna Schygullával, moderátor: Jutta Brückner
Helyszín: CHB, Dorotheenstraße 12, Berlin
A filmeket magyar nyelven vetítik angol felirattal.
A belépés ingyenes.
