+ Film

Enyedi Ildikó 1 milliárd forintot nyert az új filmjére

Az európai koprodukcióban, Enyedi Ildikó rendezésében készülő Feleségem története című film gyártására 1 milliárd forint, a Nándorfehérvár hőseiről készülő Az utolsó bástya című történelmi alkotás gyártásának előkészítésére 156 millió forint támogatást szavazott meg a Filmszakmai Döntőbizottság.

Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán világhírű regénye alapján készül. Az Inforg-M&M Film vezetésével német, olasz és francia partnerekkel, a német-francia Arte és az olasz RAI televíziók, valamint az Eurimages 500 ezer eurós támogatásával készülő film forgatása tavasszal kezdődik. Störr kapitány feleségét Léa Seydoux francia színésznő alakítja, a kapitány szerepében Anders Baasmo Christiansen norvég színész lesz látható.

Az utolsó bástya központi története a sorsdöntő nándorfehérvári diadal idején játszódik. Az alkotók – Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila producerek, Hegedűs Bálint forgatókönyvíró és Szász János rendező – a vár hős védőinek kívánnak méltó emléket állítani. A készülő film látványos, megrázó és felemelő történetével az alkotói szándék szerint széles közönséget, minden generációt meg fog szólítani itthon és külföldön egyaránt.

A Filmszakmai Döntőbizottság legutóbbi határozatával három forgatókönyv végleges változatát fogadta el: Herendi Gábor Toxikoma, Császi Ádám Holtverseny és Kocsis Tibor Kubala című filmtervét. A rendhagyó sikerű Új Eldorádó és a Magyarok a Barcáért című dokumentumfilmeket is jegyző Kocsis Tibor új filmterve a futballtörténelem legendás és világhírű alakja, Kubala László (1927-2002) kalandos életének állít emléket.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Mahir Kara

    2018-12-24 - 05:21

    Egy olvashatatlan könyvből, nézhető film változat készül fajtestvér sznoboknak? Bennetek van a hiba! Blankolt farokhiányos paraszt vagy, azért nem ájulsz el olvasásától!
    Kosztolányi: A Nyugatban. a cikksorozat hét része a magyar és a zsidó szerzőket állítja szembe egymással, következetesen kihagyva az utóbbiak névsorából a szerző a legkedvesebb zsidó barátait (többet között Karinthy Frigyest vagy Füst Milánt). A Függelékben közölt szöveg együttes tézise ugyanis az, hogy a fiatal írók nem tudnak érvényesülni, mert a zsidó irodalom elnyomja a magyart. Ennek kapcsán a következő összeesküvés képét vázolja fel: „A Petőfi, Vörösmarty, Arany, Jókai és Mikszáth lelkéből táplálkozó irodalom addig fel nem támadhat, bimbózó magyar tehetségek addig ki nem virágozhatnak, amíg a kábultságból felrázott ország nem érti, hogy itt igenis, a faji össze tartásban megedzett írók, kiadók, színház igazgatók és színházi ügynökségek jól megszervezett szövetkezetéről van szó!” Ennek a konspirációs teóriának a kifejtésében Kosztolányi Dezső szerkesztőként és nevét nem vállaló újságíróként is részt vett. –

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top