Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából posztumusz Pro Universitate Díjat adományozott a Semmelweis Egyetem Szenátusa Tóth Ilona akkor hatodéves orvostan-hallgatónak, az 1956 utáni megtorlás halálos áldozatának.
Merkely Béla, az egyetem rektora: Tóth Ilona a harcokban megsebesült emberek ellátása, ápolása során mutatott példamutató, önzetlen magatartásával hozzájárult a Semmelweis Egyetem, illetve jogelődje, a Budapesti Orvostudományi Egyetem hírnevének öregbítéséhez is.
Az egyetem a díj átadásával megemlékezik mindazokról, akik az 1956-os események során orvosi, ápolói, gyógyítói hivatásukkal segítették a sebesültek ellátását, enyhítették fájdalmukat.
Tóth Ilona 1951-ben érettségizett a Teleki Blanka Általános Leánygimnáziumban, majd felvették az orvostudományi egyetemre. A forradalom előtt a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton.
1956. október 23-án részt vett a diáktüntetésen, október 25-én pedig jelentkezett ápolónőnek a Szövetség utcai kórházba, ahol azonban nem tudtak munkát adni neki, így átküldték a Péterfy utcai kórházba. Ott az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett, majd november 1-jétől a kórház kisegítő részlegének vezetője. November 20-án társaival együtt letartóztatták, majd koncepciós per után 1957. június 28-án kivégezték.
2001-ben a Fővárosi Bíróság a Tóth Ilona elleni 1957-es eljárást semmisnek nyilvánította. Az egyetem 2001 novembere óta szoborral is tiszteleg az emléke előtt, mely Nagyvárad téri elméleti tömb előtt áll.
A legmagasabb egyetemi szintű kitüntetést a család nevében Tóth Ilona unokahúga, Tóth Dóra vette át Merkely Béla rektortól a díj adományozásáról döntő szenátusi ülés szünetében.
