És akkor kiválasztunk magunknak egy kvantumtér frekvenciát. Vagy a tér kvantumfrekvenciája választ ki bennünket?
Írta: Kiss Zoltán J. független kvantumenergia kutató
Megszületünk és működésünk első pillanatától kezdve ez lesz működésünk intenzitása. A mindenkori jellemzőnk. Ahogyan a génjeink is azok. Csak ahogyan múlik felettünk az idő, úgy kerülnek mindig más és más dolgok életünk célkeresztjébe.
Összekapcsolódunk a kvantumtér hasonló intenzitású frekvenciáival. Így élünk és működünk, létezünk. Együtt. Ők kívül mi meg belül. Ezek a kvantumimpulzusok alkotják magát a teret is. Plusz még az a nem kevés többi, ami az anyagi világból származik. Mindegyik a maga frekvenciatartományában, végtelen kis értékű, valójában már felhasználhatatlan energiával. Nullává pedig önmaguktól nem válhatnak.
A kérdés persze az, hogy összhangban tudunk-e maradni azzal a frekvenciával, ami mindannyiunknak külön-külön megadatott? Megmarad-e ez az összekapcsoltság életünk minden szakaszában és helyzetében? Mert ha megmarad, akkor nincs baj és boldogan élünk. De ha elrontjuk, akkor olyanok leszünk mint az a rádió, amelyik elvesztette frekvenciáját, vagy más sávra hangolódott. Konfliktus, konfliktus hátán.
Erre mondja azt a Dalai Láma, hogy időszakonként lassíts és hagyd hogy a frekvenciád újra rád találjon! És a magyarázatból a kvantumteret ő sem hagyja ki.
Nevezhetjük ezt az oda-visszaható kvantumkapcsolatot léleknek? A Magyar Katolikus Lexikon így definiál: A lélek (héb. ruah, gör. pneuma, lat. anima) az életelv (princípium), a test éltető formája, mely a testnek emberi létet ad (D 481). És akár hiszek Istenben, akár nem, ez a maga módján még igaz is. Mert a körülöttünk lévő kvantumhatások, az intenzitás függvényében hatnak.
Így aztán az az izgalmas kérdés is adódik, hogy milyen öreg a lelkünk?
Erre, a viselkedésünk függvényében sok-sok féle írott magyarázat közül választhatunk, de megválaszolni talán csak egyféleképpen lehet: Az azonos frekvenciájú kvantumimpulzusok összetartoznak és a velük megegyezők ezekhez csatlakoznak. Itt pedig két lehetőség van: Az első az, amikor az adott frekvencia szegmens széles, vagyis sok-sok elődünk kapcsolódott már hozzá. Ezért ide csatlakozva, a lelked valószínűleg az idősebb kategóriába tartozik, a tapasztalat és a megfontoltság jellemzőivel. Második az, amikor ez a szegmens szűkebb, esetleg annyira egyedi, hogy még nem is létezik – ami az egyensúly szempontjából nem egyszerű (te szegény) – akkor azt mondhatjuk, hogy a lelked fiatal, bátor és felfedező.
Vagyis hátrahagyott kvantum impulzusainkkal itt kísértünk a kvantumtérben…
