A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért Arthur Ashkin amerikai, Gérard Mourou francia és Donna Strickland kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben.
Az indoklás szerint az idei kitüntetettek forradalmasították a lézerfizikát. Rendkívül kicsi precíz eszközök megalkotásával új kutatási területek nyíltak meg nemcsak az orvostudományban, hanem az iparban is.
Az Arhtur Ashkin által feltalált optikai csipeszek részecskéket, atomokat, vírusokat és más élő sejteket képesek megragadni lézernyaláb “ujjaikkal”. Az amerikai tudós 1987-ben ért el áttörést, amikor a csipesszel képes volt megragadni élő baktériumokat anélkül, hogy kárt okozott volna bennük. Ezt követően vágott bele a biológiai rendszerek tanulmányozásába. Az optikai csipeszt manapság széles körben használják az élet gépezetének tanulmányozására.
Gérard Mourou és Donna Strickland kövezte ki az utat a legrövidebb és legnagyobb intenzitású lézerimpulzusok létrehozásához. Forradalmi jelentőségű tanulmányuk 1985-ben jelent meg.
A nagy intenzitású lézerimpulzusok előállítása az általuk kidolgozott fázismodulált impulzuserősítésen (Chirped Pulse Amplification, CPA) alapul. Ennek lényege, hogy az impulzusokat először időben megnyújtják, amellyel lecsökkentik a csúcsintenzitásukat. Ezután az impulzusokat erősítik, végül pedig közel eredeti hosszukra nyomják össze őket.
A fázismodulált impulzuserősítés megjelenése a lézerek teljesítményének és intenzitásának drámai növekedéséhez vezetett. Mourou és Strickland felfedezéseinek gyakorlati alkalmazása ma már egyre szélesebb körű, többek közt szemműtétek millióit végzik ennek alapján.
A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (282 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Az összeg felét a 96 éves Arthur Ashkin kapja, a másik felén a 74 éves Gérard Mourou és az 1959-es születésű Donna Strickland osztozik.
A kanadai tudós mindössze a harmadik nő, akinek odaítélték a fizikai Nobel-díjat. Ezt megelőzően, 1963-ban a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer, előtte 60 évvel pedig Marie Curie részesült az elismerésben ebben a kategóriában.
A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
