Kányádi Sándort kívánságának megfelelően szülőfalujában, a Hargita megyei Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra július 7-én – közölte a Budavári Önkormányzat, amely saját halottjának tekinti a június 20-án, 89 évesen elhunyt Kossuth-díjas költőt.
A családdal egyeztetett közlemény szerint tisztelői, barátai virrasztáson és búcsúztatáson vehetnek végső búcsút a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költőtől, írótól, műfordítótól, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárától.
A virrasztást július 6-án, pénteken éjjel tartják a nagygalambfalvi református templomban. A búcsúztatásra július 7-én, szombaton, helyi idő szerint 15 órakor kerül sor a református templomban. Az ökumenikus egyházi szertartást a helyi református lelkész, Kányádi György Attila és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartja, a költő ravatalánál Dávid Gyula irodalomtörténész mond emlékező beszédet. A szertartás után a család kertjében, szülei sírja mellett helyezik végső nyugalomra Kányádi Sándort.
Kányádi Sándor nemcsak a 20. és a 21. század, hanem az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő költője volt. Költészetének legfőbb üzenete a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors. Költői, írói, műfordítói munkássága mellett személyéhez számtalan kezdeményezés fűződik: közadakozásból állíttatta a budapesti Tabánban Elek apó kútját, amely Benedek Eleknek állít emléket, kezdeményezésére született a Magyar Mesemúzeum és a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díj is.
Kányádi Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekinti.
