Másfél évtizedes zárva tartás után csütörtökön újra megnyitják a Nemzeti Múzeumot a szerb fővárosban, a belgrádi közönség pedig a négyszázezres gyűjtemény mintegy négyezer műkincsét tekintheti meg a nyitókiállításon.
A Nemzeti Múzeum gyűjteményének legrégebbi darabja négyszázezer éves, a legtöbb műkincs viszont az időszámításunk előtti 7. századtól a 20. századig terjedő időszakból származik.
A múzeum három emeletén, több mint ötezer négyzetméteren a nyitótárlat keretében az intézmény legjelentősebb kincseit mutatják be. Látható lesz például a régészeti gyűjtemény, amelyben egy négyszázezer évvel ezelőtt élt előember állkapocsdarabja jelenti a fő látványosságot, a múzeum éremgyűjteményében pedig a térségben talált legrégebbi, az időszámításunk előtti 6. századból származó vert pénzek is helyet kaptak. A ritkaságok között lesz látható az első szerb királyi család, a Nemanjicsok dinasztialapítójának, Nemanja Istvánnak a pecsétje, amely az egyetlen bizonyítottan fennmaradt emlék a szerb nagyzsupántól, valamint a Miroslav-evangélium is, amely az egyik legjelentősebb és legrégebbi szerb írásos emlék.
Adam Crnobrnja, a Nemzeti Múzeum kurátora a szerbiai sajtónak elmondta, hogy igyekeztek kiválogatni a legrégebbi, legritkább és legszebb műkincseket, olyan darabokat, amelyeket még nem láthatott a belgrádi közönség, azokat a tárgyakat, amelyeket mindenkinek meg kell ismernie.
A földszintről felfelé haladva juthat el a látogató az őskortól a modern korig, az első emeleten a középkort, a másodikon a jugoszláv és a szerb festészet legnagyobb alakjait, valamint néhány külföldi művész alkotását, a harmadikon pedig 1950-ig terjedő időszak műkincseit mutatják be. A kurátor magyarázata szerint megosztották a műkincsgyűjteményt a Kortárs Művészetek Múzeumával, amely tavaly nyílt meg – szintén több éves zárva tartás után -, és az 1950 után keletkezett műveket ott tekinthetik meg a látogatók.
A belgrádi Nemzeti Múzeumot 2003-ban zárták be az épület rossz állapota miatt. A felújítás azonban nem kezdődött el azonnal, így az utóbbi tizenöt évben az épület tovább pusztult, a rossz körülmények miatt pedig több műkincs is megsérült. A restaurálás során az épület külső és belső szerkezetét is felújították, valamint korszerűsítették a raktár- és a kiállítóhelyiségeket, illetve korszerű biztonsági-, világító- és szellőzőrendszert építettek ki.
