Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz – jelentette ki kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.
Lovász László a Semmelweis Ignác-emlékév angol nyelvű nyitókonferenciáján mondott köszöntőt. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte.
Az MTA-elnök azt mondta, hogy a jelen lévő kutatók közül már biztosan sokan kerültek olyan helyzetbe, amelyben kiderült: egy probléma megoldása lényegesen egyszerűbb, mint azt először gondolták volna.
Ahhoz azonban, hogy valódi változást érjenek el egy jelentős felfedezés során, többre van szükség: az új eljárást nemcsak szakmabéliek egy szűk körének kell elfogadnia, hanem a nagyközönségnek is.
Semmelweis Ignác egyszerű választ adott egy tragédiákat okozó problémára. Ma egy tekintélyes egyetem viseli az orvos nevét, a 19. században azonban csupán értetlenséggel állt szemben, sőt támadásokat is kapott. Kollégái ösztönösen elutasították azt, ami ma már egy gyermeknek is nyilvánvaló.
Semmelweis Ignác ideje óta sokat változott a tudományos megközelítés: ma szabályok és módszerek alapján zajlik a munka. Csak a bizonyítékokon alapuló ismeretet tartják tudományosnak.
Lovász László megemlített egy frissen elindított honlapot, amelynek első cikke a kanyaróval foglalkozik. A védőoltás fontossága messze nem annyira elfogadott, mint amennyire annak lennie kellene.
Nem kell magyarázni, mennyire összetett az egészségügyi rendszer. Az Akadémia éppen ezért fontosnak tartja, hogy legyőzze a 21. század kihívásait, és a tudomány eszközeivel ne csupán az orvosi témákkal birkózzon meg, de a szisztéma egészével.
Semmelweis Ignác (1818-1865) a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja. Ő vette észre először, hogy a gyermekágyi láz fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos keze terjeszti.
