Dave Hutchinson: Embercsempészek / Európa alkonya 1. [Europe in Autumn] – Metropolis Media Group / Galaktika Fantasztikus Könyvek – fordította Joó Attila – 352 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-5628-40-5
Tegyük félre egy pillanatra azt a tényt, hogy az Embercsempészek / Európa alkonya1. című regény sci-fi (is)! Vigyázó szemünket vessük arra, ami most körülvesz minket:
Az egyszerre egységre és széthúzásra törekvő Európa vergődik, s ember legyen a talpán, aki most, 2018-ban meg tudja mondani, hogy aminek tanúi vagyunk, az szülési fájdalom vagy agónia. A problémák megoldása tekintetében egymással kontradiktorikus oppozícióban álló válaszok vannak, és nincs, aki képes belátni a következményeket. Bár az vitathatatlan, hogy a „még több és még erősebb Európa” koncepciója ígéretesebbnek tűnik, mint a széttagozódás és a be- és elzárkózás. Az Európa jövőjére vonatkozó kérdések egyáltalán nem elméletiek, a rájuk adott válaszokon a mi konkrét életünk múlik.
- Egy hajszőnyeg gyönyörű. De több ezer?
- A magyar valóság egy kanadai sci-fi
- Mintha Jézus korbácsolná az evangélistákat
Dave Hutchinson – angol nyelven már trilógiává bővült – regényének első kötete a Brexit előtt két évvel jelent meg, és egy olyan Európa képét rajzolja – nagy érzékenységgel, részletekben gazdagon – elénk, ahol az Unió végleg megbukott: Európa nemzetállamokra és még annál is kisebb egységekre hullott szét. A megyényi, városállamnyi vagy akár kerületnyi országokat elválasztó határokat pengés-drótok, katonák, fegyverek őrzik, s az átjutás nehezebb és bonyolultabb, mint a rosszemlékű vasfüggöny korában.
„A kis nemzetek olyanok, mint az alacsony férfiak[…].Paranoiások. Idegesek. Hirtelen haragúak.”
S hogy mi vezetett idáig? A rövid távú politikai haszon reménye, a migráció, a fertőző betegségek és az ezektől való félelem. Mindaz, amivel – a biztonságra való hivatkozással – el lehetett vetni/venni az „európai vívmányokat”. Lássuk be, azért ez eddig nem olyan nagy elrugaszkodás a valóságtól. Hutchinson világa pont attól ijesztő, hogy a szerző – legalábbis eleinte – csak apró lépésekkel távolodik attól a világtól, amit el tudunk/merünk képzelni.
A történet kezdetén a főhős, az észt srác, Rudi egy Krakkói vendéglő főszakácsa, s ebbéli minőségében kerül közel egy Coureurs des Bois nevű titkos szervezethez, mely egyfajta „nemzetek fölött álló” futárszolgálatként juttat célba árukat és embereket a határokon keresztül. Ha arra van szükség, fiktív személyazonosságokat építenek, esetenként kémfilmekben illően veszélyes megbízatásokat vállalnak. A nagyon is valóságos határokon való illegális és/vagy trükkös átlépéssel „ébren tartják Schengen szellemét”.
Rudi, a szakács eleinte csak egyszerű feladatokat lát el a szakácskodás mellett, de lassan belesodródik valami nagyobb léptékű összeesküvésbe, valami olyasmibe, amit senki nem lát át teljes valóságában. A főhőssel együtt sodródik az Olvasó is, aki – és ebben rejlik Hutchinson zsenialitása – észre sem veszi, hogy mikor szakad el a reális disztópiától, és jut egy kemény, de egészen fantasztikus világba, ahol értelmet nyer az összeesküvés. Kezd feltárulni az elképzelhetetlen titok, aminek megőrzéséért ölni is érdemes. Ártatlanokat is.
Hutchinson – ahhoz képest, hogy angol – hihetetlen közép-európai helyismeretről tesz tanúbizonyságot. Én csak Krakkóra és Prágára vonatkozó leírásaiból tudok kiindulni, de azok egészen pontosan megfeleltethetők a ma is létező városokkal. Sőt, az észt kisfiút a főzésre – és lengyel nyelvtanulásra – inspiráló televíziós szakács, Maciej Kuroń (1960-2008) is létező személy, aki tényleg a politikus Jacek Kuroń fia volt. Nem csoda, ha az Olvasó itt-ott el-elbizonytalanodik a regény fikció voltát illetően, hogy aztán hagyja magát bevonni a titkok és összeesküvések világában, ahol a csomagmegőrzőben talált emberi fej legalább annyira reális, mint az, hogy egy nemzeti park az állami korrupció miatt független államiságra vágyik…
És közben annak sem kell aggódnia, aki sci-fiként akarja olvasni a regényt!
Hutchinson ilyen alapozás után egy angol térképész-dinasztia meghökkentő térképhamisításainak nyomába küldi a hősét, s ami ezen a szálon kibontakozik, az tényleg túlmutat azon, ami a mai közép-európai valóságból következhet. Tessék kapaszkodni, a történet hirtelen meredek emelkedésbe kezd…
…és úgy zárul, hogy el sem tudom képzelni, mi kerülhetett a további két angolul megjelent kötetbe. Az biztos, hogy itt Európa – akár összeáll, akár szétszakad – nem az, aminek látszik, s háttérben munkálkodó erők sem olyanok, amilyeneket egy létező, paranoid közép-európai kormány vizionálni képes.
A valódi határ másik oldalán még az idő is máshogyan múlik…
