Sokszoros a túljelentkezés arra az ezer helyre, amelyet a Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus hamvai elhelyezésének ceremóniáján részt venni kívánók között sorsolnak ki.
A jelentkezés szerdán kezdődött és egy hétig tart, de csütörtökre már ötven országból 12 ezer ember pályázott a férőhelyekre.
Hawking hamvait június 15-én helyezik nyugalomra a Westminster Abbey-ben, Isaac Newton sírja mellett. Newtont 1727-ben temették el a Westminster Abbey-ben, ott nyugszik a közelében 1882 óta Charles Darwin is.
Hawking március 14-én hunyt el cambridge-i otthonában 76 éves korában.
Búcsúztatására, a március 31-én a cambridge-i St. Mary templomban megtartott gyászszertartásra a rokonok és a barátok mellett a tudós egykori kollégáit is meghívták
A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.
Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal.
Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.
Hawking számos kitüntetés birtokosa volt, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.
