Nem túl fényes jövőt jósolnak a Balaton vizének a kutatók

A kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja a tó hasznosíthatóságát is.

A Balaton Fejlesztési Tanács által a Föld napja alkalmából rendezett szakmai konferencián kedden Csopakon Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője elmondta, a Balaton az ország legtisztább levegőjű területe. Vízgyűjtő területén az 1961-1990 közötti adatokhoz viszonyítva 2100-ig 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés valószínűsíthető. Hosszú távon nem a csapadékváltozás, hanem a párolgás intenzívebbé válása miatt kell számolni a Balaton vízkészletének jelentős csökkenésével. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a Balaton térségében három megoldást javasol: vízszintszabályozást vízeresztő zsilippel és tározóval, a vízhasználat korlátozását és ideiglenes vízpótlást.

Szalóki Flórián, a NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára több nagy, az üdülőrégiót érintő közlekedési fejlesztésről számolt be. Így például a 70,3 milliárd forint támogatást nyert Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasúti vonalszakasz felújításának megvalósítása 91 százalékos készültségi fokon áll, befejezése jövő év április végén várható. A 10,3 milliárd forint támogatást nyert Fonyód-Kaposvár vasútvonal állapotjavítását idén augusztus végére tervezik befejezni, készültségi foka 86 százalékos. A 7,66 milliárd forint támogatást élvező, az M7-es autópálya és 710-es számú főút csomópontjának kialakításáról, valamint a 710-es számú főúti bekötéséről szóló projekt befejezését 2019 negyedik negyedévben tervezik.

Elmondta azt is, hogy a Balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,8 milliárd forint támogatáshoz jutott. Az érintett állomások megnevezése csak 2018 augusztusában, a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után várható. A tervezett befejezés 2021 június vége.

Megosztás: