+ Képzőművészet

Péreli Zsuzsa a falikárpitba saját idejét szövi bele

Péreli Zsuzsa: Ebbe a műfajba azért szerettem bele, mert ez egyfajta emberi anyag, melegebb, mint a festmény…

Fontos, hogy egy falikárpit ne csupán dekoráció legyen a falon, hanem gondolatokat is közvetítsen – mondtaPéreli Zsuzsa képzőművész, gobelinművész, aki csütörtökön a Parlamentben vehette át a Kossuth-díjat.

Péreli Zsuzsa az indoklás szerint “a magyar textilművészetben kimagasló alkotóművészi pályája, téma- és formavilágában egyaránt különleges, egyedi technikával alkotott gobelinjei elismeréseként” nyerte el a kitüntetést.

“A Kossuth-díj számomra nagyon nagy öröm és azt sejteti, hogy odafigyeltek arra, amit az elmúlt negyven évben a pályámon csináltam”.

Péreli Zsuzsa eredetileg festőművésznek készült, ám amikor a falikárpit technikáját megismerte, akkor kiderült számára, hogy a festményeket “meg is lehet szőni”.

“Ez egy fantasztikus technika, és talán azért szeretem nagyon, mert valódi anyagokból készül. Ebben a műfajban nem lehet a dolgokat felületesen csinálni.”

Pályája indulásakor a szövött falikárpit egyáltalán nem volt divatban és hosszú időbe telt, amíg a műfajt elismerték. Pedig nagyon is helye van a képzőművészetben: egykor olyan művészek terveztek falikárpitokat, mint Raffaello, de a 20. században már maga a festőművész is szőtt, ilyen volt például Ferenczy Noémi.

Péreli Zsuzsa minden művét maga szövi, ami még ma sem gyakori ezen a pályán.

“Ebbe a műfajba azért szerettem bele, mert ez egyfajta emberi anyag, melegebb, mint a festmény és mivel az alkotó hosszú időt tölt el a művel – volt olyan kárpit, amelyet egy éven át szőttem -, személyesen is benne lesz a képben”.

A művész elmondása szerint a falikárpit technikája ma is szinte ugyanaz, mint a 15. században.

“Ugyanakkor rendkívül fontos számomra, hogy mai dolgokat fejezzek ki vele. Ne egy dekoráció legyen a kép a falon, hanem gondolatokat közvetítsen, méghozzá olyanokat, amelyek nemcsak nekem, hanem másnak is fontosak”.

Legutóbbi kiállítása február végén zárt a szentendrei Ferenczy Múzeumban, igen magas látogatottsággal.

Fotó: Deim Balázs

“Ebből is úgy érzem, hogy a klasszikus technika és a mai mondanivaló nagyon is az emberek szívébe tud találni, a látogatók vágynak az emberi mondanivalóra”.

Művészként mostanában különösen foglalkoztatja a táj, az, hogy a tájjal fejezzen ki emberi dolgokat: míg régen szinte csak figurális képeket szőtt, egy ideje nagyrészt spirituális tájakat alkot – mesélte Péreli Zsuzsa.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top