A Nemzetközi Man Booker-díjat korábban már elnyerő Krasznahorkai László ismét felkerült a brit irodalmi díj hosszú listájára, ezzel a magyar író idén is az esélyesek között szerepel – írta meg hétfőn a The Guardian című brit napilap.
A Nemzetközi Man Booker-díjra esélyes művek, szerzőik és fordítóik listáját hétfőn hozták nyilvánosságra. A felsorolt 13 szerző között két korábbi győztes is van: Krasznahorkai László 2015-ben, Han Kang koreai regényíró pedig 2016-ban nyerte el a díjat. A brit lap azt is kiemelte, hogy Krasznahorkai rendszeresen szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes írók között.
Krasznahorkai idén a Megy a világ című elbeszéléskötetével került a díjesélyesek mezőnyébe. Az angolul The World Goes On címen megjelent könyv fordítását John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes készítette.
A Nemzetközi Man Booker-díj zsűrije 108 műből választotta ki a 13 alkotást.
„Igazi bőségszaru ez a lista – ismert szerzők és néhány újonc is szerepel rajta”
– mondta Lisa Appignanesi, a zsűri elnöke.
Kimerítő feladat volt a válogatás, minden könyv más vidékre, más kultúrába, teljesen más hagyományok közé vezette az olvasót.
Három spanyol szerző, Javier Cercas (The Impostor), Antonio Munoz Molina (Like a Fading Shadow) és The Dinner Guest című első könyvével Gabriela Ybarra is bekerült a válogatásba.
A német Jenny Erpenbeck afrikai menedékkérőkről szóló Go, Went, Gone című regényével, a francia bestselleríró, Laurent Binet pedig The 7th Function of Language című munkájával jutott a díj közelébe. A koreai Han Kang The White Book című alkotásával szerepel, a francia Virginie Despentes pedig Vernon Subutex 1 című munkájával.
Az argentin Ariana Harwicz Die, My Love, az osztrák Christoph Ransmayr The Flying Mountain, az iraki Ahmed Saadawi Frankenstein in Baghdad, a lengyel Olga Tokarczuk Flights és a tajvani Wu Ming-yi The Stolen Bicycle című könyvével verseng a díjért.
Appignanesi kiemelte, hogy idén különösen sok a független kiadóktól származó kötet a mezőnyben.
„Úgy gondolom, megemelhetjük a kalapunkat a független kiadók előtt”
– jelentette ki felsorolva, hogy ezeknek a kiadóknak nemcsak a fordítás költségeit kell állnia, hanem a publikáláshoz és az eladáshoz is sok munkára van szükség.
A listán szereplő műveket tíz nyelvből fordították.
Appignanesi és a zsűri további tagjai, Michael Hofman költő, Hari Kunzru és Helen Oyeyemi író, valamint Tim Martin újságíró április 12-én hozzák nyilvánosságra a döntősök rövid listáját. A győztest május 22-én hirdetik ki. A nemzetközi Man Booker-díjjal járó 50 ezer fontos (17,6 millió forintos) pénzjutalmat egyenlő arányban osztják meg a győztes mű írója és a fordítója között.
Tavaly az izraeli David Grossman vehette át az Egy ló besétál a bárba című, magyarul is megjelent regényéért Nemzetközi Man Booker-díjat. A rangos irodalmi elismerést egy-egy mű alapján ítélik oda évente. Bármilyen idegen nyelven írt könyv elnyerheti, ha megjelent angol fordításban is.
Sznob, műveletlen majmoknak!
Bálint György 1933: „ijesztően sok ma az író. Magyarországon ma minden félig-meddig intelligens embernek, titkos vagy nyílt irodalmi vágyai vannak. Kevésbé titkos hetilapok külső munkatársaiig… Lényegük az önkritika bámulatos hiánya. Mindegyikük rendkívül fontosnak tartja a maga művészetét, és azt hogy a mondanivalója feltétlenül nyilvánosság elé kerüljön… Valamennyien azt hiszik, hogy a társadalomnak szüksége van arra, amit írnak. Hiányzik belőlük a mély szemérem és a kemény fegyelem… Azért mert, ezeknek az íróknak túlnyomó része egyformán kerüli az igazi, életbevágó emberi és társadalmi problémákat.
A legtöbb ember évek óta halott, csak nem veszi észre! Agyuk évek óta megszűnt működni. Testük gépiesen funkcionál tovább. Agyuk helyét néhány kisebb, jól konzervált előítélet és konvenció foglalja el, hiánytalanul kitöltve koponyaüregüket. Megtévesztésig hasonlítanak élő emberekre.
1933 óta felismert, leírt jelenség!
Veres Péter ugyanerről „Erős benne a becsvágy, ami csak hiúság, szereplési vágy, olvasmány gyáros, (hírlapíró lesz) Sok ezek közül, mestere az olcsó gondolkodásnak, szellemességnek és szellemeskedésnek. Alapelve: nem harcolni, hanem tetszeni. Ha kérdőre vonják, ártatlanul a közönségre és a sokezres példányszámra hivatkozik. Az olvasmány gyárosok légiója hajszolja a sikert és a pénzt! S megtalálják a közönséget, amely éppen nekik való. Ezeken keresztül van siker, és pénz, Ő ezeknek ír! Ő csak tetszeni akar, mint a színész, vagy utcalány!”
Egy súlytalan semmi ember, aki minden élményt átereszt magán, s amit megélt, mindent megírt, de magából nem adott hozzá semmit! Helyette ír, „fantasztikus” halandzsákat!