Jövőre, veled, ugyanitt – idősebben is. Slade sikerdarabja a Spiritben
Bernard Slade Jövőre, veled ugyanitt című darabját 1974-ben mutatták be és a darab nyomban óriási sikert aratott. 1453 előadást ért meg. A történet furfangosan van kieszelve. Egy fiatal nő és férfi egymásra találnak, de nem akarják összekötni az életüket. Viszont kitalálják, hogy évente egyszer találkoznak, két napra ugyanabban a hotelben. A dráma olyan népszerű lett, és a középkorú színészek annyira irigyelték a fiataloktól, hogy Slade megírta a folytatást is. Ez került most színre a Spirit Színházban. A 40-es Gubik Ági és az 50-es Perjés János főszereplésével. Érdekesség, hogy a darabot egy szintén 50-es színésznő, Sztárek Andrea jegyezi rendezőként.
Doris és George évente csak két napot tölt együtt. Sztárek szerint így azért könnyebb ébren tartani egy szerelmet. A különös kapcsolatról és darab fogadtatásáról Perjés János mesélt.
Miért éppen a másodikat választottátok?
Az első részben a két főszereplő 20-as éveiben jár, 25 évet ölel föl. A második részben 40-es 50-es éveikben járnak, és mi Gubik Ágival éppen ebben az időszakban járunk. Jól ismerjük ennek a kornak a problémáit, a betegségeket, a kor miatt bekövetkező munkahely-vesztést, a halállal való szembesülést, a kapuzárás fenyegetését, egy új kapcsolat megjelenését. Mindezek a mostani nézőinknek is talán aktuálisabbak.
Egy évben egyszer találkozni titkos szerelmünkkel – ez nagyon romantikus! Szívünk mélyén mindannyian vágyunk egy ilyen furcsa, titkos kapcsolatra?
Én inkább titkos hagyománynak nevezném. Ez a két ember a darab végén már 37 éve ismeri egymást, de egész évben egyáltalán nem tartanak kapcsolatot, csak ebben a két napban, mégis lelki támaszt jelentenek egymás számára. Nagyon szoros a viszonyuk, de teljesen más, mint a mindennapokban. Lelki rokonság van köztük, és kapcsolat nélkül is összetartoznak örök életre. Két részben 6 jelenet zajlik le, s ez átölel 9 évet, és a végén, amikor Doris súlyos beteg, össze is házasodunk. Föl is merül a kérdés, hogy „csak azért veszel el, hogy ápolhassál?”
Ugyanakkor, ha jobban meggondoljuk, egy ilyen kapcsolat egyszerre lelkesítő, és elkeserítő is. Ha ez ilyen jó, akkor miért nem vállalták föl egymást a mindennapokban?
…mert ez inkább menekülés vagy megszokás. Egyszer az egyiknek van családja, a másiknak van komoly kapcsolata, másszor a másiknak. Nem is egy városban élnek, ami Amerikában több ezer kilométert is jelenthet. Ha igazán akarták volna, tudtak volna többet találkozni vagy együtt élni. De így volt nekik izgalmas és romantikus. Egy pár év múlva attól is félhetnek, hogy sima együttélés vagy házasság nem működne, odaveszne ennek a viszonynak az értéke. Vannak az életben bizonyos problémák, amelyeket az ember nem a párjával beszél meg. Ők olyan kapcsolatban vannak, hogy felelősség nélkül megoszthatják egymással a legbensőbb titkaikat. Valamennyire ismerik egymást, de ugyanakkor kívülállóként tudják szemlélni a másikat. Az első találkozásuk szexuális töltetű volt, ez mélyült barátsággá a hosszú évek során. Így számíthatnak lelkileg egymásra. Teljesen nyíltan beszélhetnek egy betegségről, egy külső kapcsolatukról, egy gyerek születéséről. Ezek a problémák minden nap előfordulhatnak, és nehéz benne elfogulatlan tanácsot kapni.
Vágyik az ember egy ilyen kapcsolatra?
Egy idő után ez tét nélküli hagyománnyá válik, mint a Valentin-nap.
Ugyanakkor egy ilyen viszonyban a szexualitásnak mindig nagyon erős a szerepe. Az az, ami igazán összetartja az embereket és ami igazán őszintévé teszi.
Itt viszont több jelenetben inkább elbeszélnek egymás mellett. Majdhogynem úgy élnek, mint a régi, rossz házasok. Elbeszélnek egymás mellett, és nem is figyelnek oda a másikra.
Mi az, amit viszont csak egymással tudnak megbeszélni, amiben egymásnak tudnak tanácsot adni?
Mindegyik jelent egy-egy témára van fölépítve. Az egyikben kiderül, hogy az asszony lánya drogfüggő. Neki nagy dolog, hogy végre el tudja mondani valakinek és olyan támaszt kap, amilyenre vágyott. A férjétől másfajta segítséget kaphat csak. Amikor a férfi elmúlik 50 éves, kirúgják az állásából és munka nélkül marad. Doris viszont – aki írónő – eddigre megírta kettejük történetét és a könyv bestseller lett, rengeteg pénzt keresett vele. Ekkor a nő úgy dönt, hogy mivel a történetet ketten „hozták össze”, George-ot jogdíj illeti, ezért anyagilag is jelentős segítséget ad a férfinak.
Mennyire aggályos mindez erkölcsileg?
Akárhogy is vesszük, ez megcsalás. Amikor ez a történet indul, akkor a férfinak meghalt már a felesége, de a nő még házasságban él. De ez a 25 év azért hagyományos értelemben hűtlenség, megcsalás.
A csalásnak és a hazugságnak romboló hatása van. Az egyik fél mindig kiszolgáltatottabb, és mindegyik lehet más életperiódusban.
Igen, de vannak még bonyodalmak. A nő férjnél van, de kiderül, hogy a férje megcsalja. Aztán George ismerkedik meg egy másik asszonnyal. Úgyhogy előáll ugyanaz a helyzet, mint egy házasságban: féltékenyek lesznek a másikra. Ezeket a szálakat nehéz szétbogozni. Slade – aki egyébként még élő szerző, most 87 éves – mesterien bonyolítja a szálakat.
Hogy csapódik le mindez a közönségben.
Nagyon szeretik! Elég közel ülnek hozzánk, és így sokszor halljuk mit mondanak. Olyan reakciók vannak, mint régen a bohózatokban:
„Figyeld meg, most össze fog veszni vele!”
vagy:
„Na, ilyenkor kell otthagyni!”
Mindenki beleérzi a történetbe a saját életét és konfliktusait. Nagyon leköti az embereket a darab. A reakciókból is látszik, hogy olyan mindennapos együttélési problémákat mutat be, hogy nagyon együtt lehet vele lélegezni.
