mindszenty józsef 1956 szépmíves
+ Irodalom

Mindszenty hercegprímást nem kell szeretni, de…

Mindszenty József működése a kortársakból sem váltott ki osztatlan elismerést, és az utókor sem minden tettét és gondolatát fogadja rajongva. De Mindszenty nem ettől fontos.

Mindszenty József: 1956 / Írások a hagyatékból – Szépmíves Könyvek – sajtó alá rendezte Kovács Attila Zoltán és Soós Viktor Attila – 336 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – 978-615-566-216-4

A Bibliából ismert Dávid király nem csak esendő ember volt, de – és ezt az Ószövetség nem is próbálja takargatni – igazi, komoly bűnöket követett el. Ezzel együtt és ennek ellenére volt és lehetett a zsidó vallásnak és a zsidó népnek olyan formátumú figurája, akinek emléke évezredek után is él. Mindszenty József (1892-1975) – ha nem is azonos léptékben, de – hasonló figurája a Magyar Katholikus Egyháznak: személyes véleménye, magánemberi viselkedése eltörpül történelmi szerepe mellett. Innen nézve teljesen mindegy, hogy miként bánt a zalai cselédekkel vagy éppen könyvben bálványozott édesanyjával, az a fontos, hogy miként teljesített a történelmileg és társadalmi kényes helyzetekben… Márpedig életének második felében akadt ilyesmi bőven.

1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi püspöknek, s alig telt el egy kis idő, hogy vallásos meggyőződését bizonyítva szembe kellejen szállnia a hatalomra került nyilas kormányzattal. Bebörtönözték, Sopronkőhidára került, majd házi őrizetbe Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek (Sorores a Divino Redemptore, SDR) soproni kolostorába, ahonnan 1945. április 1-én, a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult. 1945 őszén lett esztergomi érsek, és 1946 februárjában bíboros. Politikai aktivitása ezt követően sem csökkent, s harcos antikommunistaként végzett tevékenysége csípte a hatalom szemét. 1948 decemberében letartóztatták, majd a következő év elején – koholt vádak alapján – életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Mindszenty 1956-os kiszabadítása után október 31-én hajnalban ért a magyar fővárosba. Néhány tevékeny nap jutott neki, de november 4-én – más kiutat nem találva – az amerikai követségen keresett menedéket. És 1971-ig ott is maradt.

A 1956 / Írások a hagyatékból című kötet írásai az amerikai nagykövetségen töltött időszakban keletkeztek, tárgyuk szerint az 1956-os forradalommal, annak előzményeivel, utóéletével és hatásával foglalkoznak. Az írások különlegességét az adja, hogy szemben az ismert/ismerhető Mindszenty-írások zömével, ezek nem a nyilvánosság számára, nem a megjelentetés szándékával készültek. Inkább személyes jegyzetek, feljegyzések, melyek mintha az azokat papírra vető személy számára szolgálnának mankó gyanánt. Az írásokból kiderül, hogy melyek azok az információk, amelyek eljutottak a hercegprímáshoz… hiszen bár gyakorlatilag fogságnak tekinthető a követségen eltöltött idő, mégis lehetősége volt arra, hogy kapcsolatot tartson a világgal, és beszerezze a számára fontosnak tűnő információkat.

„…Hős volt. Arról azonban még folyik a vita, hogy nemzeti hős volt-e. Mi nem tagadjuk ezt meg tőle. Emléke – korábbi nagy tévelygései és kezdeti némely rossz szolgálatai után is – tiszteletet érdemel. Tiszteletre méltó nemzeti megmozdulásnak volt zászlótartója és áldozata. Messze felette áll külső, belső, ellenálló férfiak bármelyikének…”
(Nagy Imréről / 202. oldal)

Mindszenty – habitusa szerint – tevékeny ember lett volna, ezt nem nehéz leszűrni a bebörtönzései előtti/közötti idők történéseiből, ahogy ezt bizonyítja 1971 utáni tevékenysége is. Pedig az utóbbi időszak már tényleg hattyúdal, egy idős, beteg, saját egyháza által is mellőzött főpap utolsó próbálkozása.

Mindezek tükrében gyanítható, hogy a kötetben található szövegeknek fontos szerepe volt abban, hogy Mindszenty József megőrizze józanságát, önbecsületét és cselekvőképességét. Innen nézve viszont egészen más súllyal esnek latba az általa írottak. Mást, többet jelentenek ezek a hosszabb rövidebb – itt ott zavarosnak tűnő – jegyzetek, még akkor is, ha olyan – szinte extrém módon – különösnek tűnő, élethelyzetétől idegen témákkal foglalkozik, mint „Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatása Ázsiában és Afrikában”. Láss csodát, a tanulmány meghökkentően érdekes, éleslátásról tanúságot tevő részletekben bővelkedik, s nincs ez másként azokban az esetekben sem, amikor a magyarországi helyzetet, a békepapok árulását, vagy éppen Kádár hazug ígéreteit vizsgálja.

Összességében elmondható, hogy 1956 / Írások a hagyatékból című Mindszenty-kötet nem csak a százhuszonhat évvel ezelőtt született bíboros arcképének pontosabbá tételéhez, de az ötvenes évek politikai történéseinek hátteréhez is nagy segítséget jelent.

Mindszenty hercegprímást nem kell szeretni, de tisztelni van miért. Álláspontunk valami olyasmi lehet, mint amit a fenti idézetben Nagy Imre kapcsán fogalmazott meg az utolsó hercegprímás.

Mindszenty hercegprímást nem kell szeretni, de…
1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. göre gábor biró úr

    2018-04-18 - 05:58

    Először is Pémh József!
    Vallásról Példabeszédekből:

    5/22. A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
    23. Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.

    6/12. Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
    13. A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
    14. Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
    15. Annak okáért hirtelen, eljő az ő nyomorúsága, gyorsan, megronttatik, s nem lesz gyógyulása.
    7/ Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszeségnek után.
    Tehát a (gondolkodási) séma a korábbi ismeret, tapasztalat egyszerre mankó és korlát. Minél több ismeretünk van, annál több lesz a gátlás is. Amit tudunk, azon nem szoktunk gondolkodni. Pedig a kételkedés a megismerés szülőanyja. Most a konkrét idézet nem jut eszembe, de Descartes gondolatai szólnak erről, ami elindította a felvilágosodást. Ő írta elő minden gondolat igazságának felülvizsgálatát, amit mára hanyagolunk. Minél nagyobb memóriákkal rendelkezünk, (HTM RTM) és minél jobb ezek „bemadzagolása”, értsd az asszociációs logikánk, – tehát az egymástól távoli dolgok összefüggéseinek, azonos tulajdonságainak valamilyen ismérv szerinti kapcsolódásának felismerési képessége – annál rugalmasabb az agyunk! Ettől kaphatunk új felismeréseket, megoldásokat, a kis ötletektől a Nobel díjig!
    Ezen áll vagy bukik az egyes ember minősége. A politikusok minőségén az ország, országok és az emberiség életminősége, jövője, vagy jövőtlensége egyaránt!

    Az idézet Mérő László Észjárások című könyvéből való.

    Gyerekként rosszul, 2000 éves vallás nevű babonával tömték meg a fejét!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top