Kilencvennégy éves korában elhunyt Hajim Guri, Izrael egyik legismertebb költője és újságírója – jelentette a helyi média szerdán.
Hajim Guri verseit minden iskolás ismeri Izraelben, költészete a mindennapok és az iskolai ünnepségek részévé vált az elmúlt évtizedekben, érdemeit a héber nyelvű költészet formálásában már 1988-ban az ország legrangosabb kitüntetésével, az Izrael-díjjal jutalmazták.
Guri 1923-ban Odesszából érkezett orosz anyanyelvű, de otthon héberül beszélő bevándorlók gyermekeként született Tel-Avivban. Édesapja részt vett az alakuló helyi közéletben, majd az izraeli parlament, a kneszet képviselője volt.
Kibucok gyermekintézményeiben, majd a zsidó földműveseket képző mezőgazdasági középiskolába járt, és már 1941-ben belépett a kibucmozgalom alakuló fegyveres erejébe, a Palmachba, amely ekkor elsősorban a britek ellen harcolt Izrael megteremtéséért.
ÖRÖKSÉG
A kos fönn vergődött már a bozótban,
Ábrahám nem tudhatta mégse,
hogy fia kérdésére itt a válasz,
imhol az égőáldozat cseréje.
Részt vett különböző illegális akciókban, a brit hatóságok tiltása ellenére új zsidó bevándorlók Palesztinába csempészésében, hidak felrobbantásában és az angolok radarállomásának levegőbe repítésében 1946-ban, mivel a britek annak segítségével találták meg az Európából érkező menekültekkel teli hajókat.
A második világháború után a zsidók akkor még illegális bevándorlásának segítésére Magyarországra küldték, egyik leghíresebb versét akkoriban írta Budapesten.
Később az izraeli hadsereg első ejtőernyős kiképzésének parancsnoka volt Csehszlovákiában, amelyen a különböző hadseregekben a második világháborúban ejtőernyősként szolgáló zsidó katonák, valamint magyar holokauszt túlélő fiatalok vettek részt.
Izraelbe visszatérve végigharcolta a függetlenségi háborút, elsősorban a Negev-sivatagért folytatott harcokban vett részt, és a csaták között verseket írt. A háború után a Jeruzsálemi Héber Egyetemen héber irodalmat, filozófiát és franciát tanult.
1962-ben elnyerte Izrael legrangosabb újságíró kitüntetését, a Sokolov-díjat az Eichman-perről közölt tudósításaiért. Dokumentumfilmek készítésében is részt vett, egyik alkotását Oscar-díjra is jelölték.
A neves költő-újságíró katonaként küzdött az 1967-es hatnapos háborúban, majd az 1973-as jóm kippúri háborúban is. A Gázai-övezetet és Ciszjordániát megszerző 1967-es háború után a „teljes-Izraelt” követelő, vagyis a területek megtartását célzó petíció egyik aláírója volt, de később megváltoztatta álláspontját, és erről a háborúról azt írta, hogy „egyesítette az országot és megosztotta az embereket”.
Shiri Zsuzsa
