Az Adatvadászok című dokumentumfilm-sorozat három magyar klímakutatót mutat be a világ legmagasabb vulkánján, az Ojos del Salado-n, a chilei Atacama-sivatag száraz és hideg területén. Az elszánt csapat 5800 méter feletti magasságban, extrém körülmények között, oxigénhiányos környezetben végzi munkáját annak érdekében, hogy kiderítse, van-e elegendő víztartalék a kietlen vidéken lakók számára.
A chilei száraz Alpokban emelkedik földünk leghatalmasabb szunnyadó vulkánja, az Ojos del Salado, egy óriási sivatagi hegy. A fagyott és lakatlan környezetet ősi, töményen sós tavak veszik körül. A magyar kutatók arra kíváncsiak, hogy mit eredményez a globális felmelegedés, lesz-e az olvadásból édesvíz. Ez a helyi lakosok számára stratégiai fontosságú kérdés, mivel egész évben csak pár napot esik csapadék, de olyankor akkora mennyiségben, hogy az veszélyezteti a környékbeliek életét.
A magyar kutatók 2012-ben helyezték ki az első mérőeszközöket a helyszínen. Az eredményeket folyamatos munkával tudják csak megszerezni, egy olyan területről, ahol nincsen térerő, így minden egyes alkalommal személyesen kell megharcolniuk az időjárási körülményekkel és magassággal, annak érdekében, hogy elsőként vadászhassanak adatokat a Föld legmagasabb információt adó hegyéről.
„Az Ojos del Salado-n viszonylag egyszerű a környezet, szinte nincs növényzet és talaj, leginkább kősivatag veszi körül, a vulkán belseje valahol a magasban, jeget rejt, amiből egyszer majd víz lehet. Itt lapulnak a változásokat mérő műszereink, már 2012 óta”
– mondta Nagy Balázs, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője, egyetemi docens, a magyar kutatócsapat vezetője.
A zsákmányszerzés 4000 méter körül indul és majdnem 7000 méterig tart, ami nem csak a kutatók, de még az edzett hegymászók számára is megterhelő.
„Egy jó reggeli után azt vettem észre, hogy egyre nehezebben tudok beszélni és végül teljesen elment a hangom. Ez a folytonos alacsony páratartalom és az erős szél miatt történt, amit a nagy magasság és a sivatagi körülmények nehezítenek tovább”
– mesélte Ignéczi Ádám, geográfus.
A futóhomok és az éles sziklák nem csak a gyaloglást, de még az autózást is nehezítik, ugyanis a kutatóknak fel kell juttatniuk a több tonnás műszereket a magasba. A rendkívüli környezet nem csak őket, hanem a technikai eszközöket is megtréfálja, így a csoportnak az első nap fel kell dolgoznia, hogy a videófelvételekhez beszerzett drón nem bírja a chilei hegyi levegőt.
„Rendszeresen meg kell mászni a hegyet, térerő nincs, csak akkor kapjuk meg az adatokat, ha személyesen mi kaparjuk elő a korábban elhelyezett mérőeszközöket”
– mondta Heiling Zsolt, mérnök, A Földgömb magazin kiadójának vezetője.
2018 februárjában folytatódik kutatóink adatvadászata, ugyanis az Atacama-sivatagban magyar szakemberek által működtetett Környezetkutató- és Technológiai Központ hosszú távon, folyamatosan biztosítja szakembereink jelenlétét Chilében.
