MIT JELENT A TÓSZT, KISFIAM?
ÉLMÉNYEK (B)IRODALMÁBAN
Dr. Fűzfa Balázs filmje az élményközpontú irodalomtanításról
A szépirodalmi szövegek olvasása növeli a szövegértési képességünket. Nem tudom, elég világosan fejeztem ki magam? Ragozom: ha a gyerek a saját örömére regényt, novellát, verset olvas, akkor a szövegértése évfolyamokkal jobb lehet, mint azé a társáé, aki nem olvas. Jobban érti a tankönyvet, a tanárát, a szüleit, majd később élete párját, gyermekét stb. Ez érthető? Vagy ragozzam tovább? Esetleg említsem meg, hogy ezt a tényt körülbelül hatvan ország közel félmillió tizenöt éves diákjának tesztjei alapján állapították meg az elmúlt években − lásd PISA jelentés! −, ha az élettapasztalatomnak nem hisznek?
Itt van például Fűzfa Balázs irodalomtörténész, tanár és magyar kispróféta. Mióta beszél az élményközpontú irodalomtanításról? Konferenciákat szervezett, újfajta tankönyveket írt, irodalmi emlékhelyekre, költők szobrához, sírjához, regények helyszínéhez cipeli a hallgatóit, és ezer meg ezer diákkal szavaltatja el a legszebb tizenkét magyar verset Jordán Tamás hathatós vezényletét is bevetve például Drégely várában:
„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja…” Vagy, mint a fotón látszik, a Radnóti emlékhelynél Abdán: „Csodákban hittem s napjuk elfeledtem, / bombázórajok húznak el felettem.”
Most egy dokumentumfilmet is összeállítottak Élmények (B)Irodalmában címmel (DVD-n kapható*), hogy illusztrálják, magyarázzák, bizonyítsák: az irodalmat közel lehet vinni még az olvasást utáló diákhoz is. És közel kell vinni, mert, ha nem érzi a magáénak, ha nem dobban meg a szíve, mikor Pilinszky a maga éneklő hangján elmondja az Apokrifet „És könny helyett az arcokon a ráncok, / csorog alá, csorog az üres árok.”, ha nem szereti meg az irodalmat, az olvasást, akkor nem tanítottuk meg semmire, és a többi tantárgy is kínlódás lesz számára a gyönge szövegértése miatt.
A filmben Károly Frigyes nyugdíjas középiskolai tanár, iskolaigazgató mondja:
„A társadalom azt várja, hogy az iskola pragmatikus ismereteket adjon a gyerek kezébe.”
És ezzel semmi baj. A pragmatikus ismeret növeli a gazdaságot, a GDP-t. Csakhogy, kezicsókolom, a pragmatikus ismeretet az érti, aki a tankönyvet megérti. És a tankönyvet csak az érti, aki a szöveget megérti. És a szöveget az érti, aki a szépirodalom olvasásával az agyát felkészíti a kreatív értelmezésre.
A kőszívű ember fiai első mondata:
„A nagytiszteletű úr éppen közepén volt a tósztnak…”
Mit jelent a tószt, kisfiam? Pirítós kenyeret! Gratulálok! (Régi anekdota, de mindig működik.)
Hiszem, hogy sok magyartanár már eddig is tudta, hogy mi az az élményközpontú irodalomtanítás (az enyém is, Szekerák Sándorné), és a tantervi láncok között igyekezett, igyekszik a diákjaival megszerettetni az irodalmat, az olvasást. Persze nem ártana az ügy mellé rendelni egy Mészáros II. Lőrincet, (ha lehetett Dunai II, miért ne lehetne Mészáros II, ha már focizakkant kormány vakkant itthon a kerítés mögött?), szóval egy Mészáros II.-t, aki nem a kormánypártnak sepri be a lét, hanem a magyar irodalomnak, meg az irodalomtanításnak, meg az irodalomtanároknak, meg a könyvkiadásnak, meg a könyvtáraknak, hogy a magyar nép holnap jobban értse a szöveget, a szövegeket, a híreket és a szónoklatokat, no, meg az alkotmány és az átverések szövegét is, azaz ne lehessen csőbe húzni szirmos, kábító hazugságokkal. (Naná, hogy erre nincs gázszerelőnk!)
Ki tesz többet Magyarországért? Aki gyűlöletre neveli az ifjabb nemzedéket, vagy aki toleranciára, azaz etikus magatartásra Ottlikkal, Pilinszkyvel, Radnótival, József Attilával és Jordán Tamással?
Csak kiabálj, kiabálj Fűzfa Balázs Ninive piacán, hiszen erre a feladatra választott ki az Úr, vagy akárki, ne add fel! Miért nem? „Mert látá az Ur, hogy ott egyik-másik / szívben még Jónás szava kicsírázik / mint a jó mag, ha termőföldre hullott, / s pislog, mint a tűz mely titkon kigyulladt.”
Nógrádi Gábor
* A filmet DVD-n meg lehet rendelni ezen az e-mailen: fuzfa.balazs@chello.hu
